38. A vacsora

* Az előző részből *

Kíváncsi vagyok,hogy milyen a hely,milyen emberekkel. Lehet,hogy egy maffiához rángatnak el,de lehet,hogy melegekhez,de még az is lehet,hogy Mozart féle társasággal kell majd szembenéznem......

Na,jó...Ilyen gondolatok miatt érzem magam néha mindig hülyének.

*Grace szemszöge *

Kb 30 perc autózás után megérkeztünk. Már nagyon vártam,hogy kiszálljak ebből a poshadt autóból és kinyújtóztassam a tagjaimat.

-Gyerünk befelé!-intett Drake.

-Gyere baby-kacsintott Ronnie és kinyújtotta a karját nekem.

Az étterem,amibe bementünk,nagyon puccos volt. De tényleg!!!! Mindenhol világítás,aranybarna falak,hosszú asztalok és egy csomó csillár. Jól nézett ki,de nekem ez már egy csöppet sok volt!

-Heyyyyy Andy!!!- kiáltott egy barna hajú férfi. Úgy 170 cm-nek tippelném,barna hajjal és szemmel. Nem mondom,hogy rosszul néz ki, de nekem a top 1 az ÖRÖKRE Ronnie lesz <33!!!

-Heyyyyyyyyy Vi!!!- kiáltotta Andy,majd megölelték egymást.

-Öhm...bemutatom  Gracet. Ő Ronnie barátnője.Grace ő itt....- mondta Andy de félbeszakítottam.

-Vic Fuentes- mondtam nyugodtan. Vagy is próbáltam higgadtan mondani. -Ismerem a bandát.

Erre TERMÉSZETESEN elmosolyodott.

-Örvendek-mondta, miközben vigyorgott. Pasik……soha nem fogom megérteni azt a khu*va nagy egójukat...

-Nah,akkor menjünk és kajáljunk,mert már nagyon éhes vagyok- mondta Ash és megtörte a már enyhén KÍNOSSÁ vált csendet. Köszi Ash,örök hála!!!! Na jó,azért nem,de főzök neki valami,or somthing.

Letelepedtünk az asztal köré. Sokan voltunk. Itt volt a Pierce The Veil,Asking Alexandria,Bullet For My Valentine. Én kagylót kértem valami kimondhatatlan mártással. Ronnie és Ash mellet ültem.

-Ash,tudod a kés és a villa azért van iderakva,hogy használd.Ok??- kérdeztem halkan,de a körülöttünk ülők így is meghallották és nevetni kezdtek. Mivel csend volt és mindenki engem stírölt. Gratula Grace,nagyon okos vagy!  Ebben most mi a vicces?!! Vki megmondaná? Pasik……ismét elragozhatnám a kis monológom,de nem fogom. Tudjátok ti azt.

-Igenis mama.- mondta,közben ő is vigyorgott. Ez a gyerek annyira hülye. Ash….és igen,róla nem lehet mit mondani. Ő csak úgy.... Ash,oszt cs!

Kb 1 óra múlva készen voltunk és SZERENCSÉRE el is indultunk. A fiúk az úton sokat ökörködtek,de én teljesen ki voltam,és ezért elaludtam Ronnie vállán. Nemsokára arra ébredtem,hogy valaki az arcomat simogatja.

-Kicsim,ideje lenne felkelned,mert itt vagyunk a szobádban,de le kéne vetkőznöd,és gondoltam nem örültél volna ha én csinálom.- mondta perverzül.

 -Milyen okos vagy-veregettem meg a buksiját találomra,ugyanis még mindig félálomban voltam.
A mondatot inkább csak magamban morogtam. Meg sem próbáltam kiküldeni,mert tudtam,hogy úgysem menne ki. Úgyhogy muszáj volt így levetkőznöm. De azért egy próbát tettem:

-Kivonulnál-tapogatóztam valami hálóing után.
-Eszemben sincs-ugyan nem láttam,de erős volt a gyanúm,hogy vigyorog.
-Sejtettem-morogtam megint. Felkaptam az első dolgot,ami a kezembe akadt. Na,de amilyen szerencsétlen vagyok,el is ejtettem.

-Ha te látod a cuccost a földön,fölveszed?-kérdeztem meg Ronnie-t.

-Erre gondolsz?-emelt fel egy melltartót. Bizonyára megint vigyorogva.

-Asszem-rántottam VOLNA ki a kezéből,ha nem emeli el azt.

-Mire kell ez neked alváshoz?-kezdte el húzni az agyam.

-Nem ahhoz kell,csak el akarom rakni-válaszoltam.

-Akkor miért kell ez annyira?-folytatta tovább.

-Mert nem vagyok hozzászokva,hogy egy pasas a melltartóm fogdossa? Nem gondolod,hogy ez egy csöppet pedomacis?-vágtam vissza.

-Nem,ez teljesen normális és szokj hozzá,mert idővel nem csak a melltartót fogom fogdosni-vigyorgott bizonyára ismét perverzen.

-Arra várhatsz gyermekem-vágódtam be az ágyba hason,csakhogy azon a kics*szett ruhán voltak szegecsek.

-Azt a k....-ültem fel.

-Jól vagy?-hallottam ahogy röhög.

-Remekül vagyok-ironizáltam.

-Ahj,ne vedd a szívedre,de olyan vagy,mint egy kislány ezzel a sok hülyeségeddel-jelentette ki.-Ezen röhögök ennyit-oké.... Erre mit kéne reagálnom? Köszi? Vagy tudom? Ááá.fingom sincs.

-Ööööö,köszi?-kérdeztem.

-Látod? Erről beszélek-húzott magához.

-Te tudod-rántottam meg a vállam.-De ha nem akarod,hogy átaludjam az egész holnapi napot,akkor hagysz lefeküdni-vigyorogtam,mint a tejbetök.

-Egy feltétellel-emelte fel a kezét. Gondolom,ugyan is az egyik karja eltűnt a derekamról.

-Mi lenne az?-kezdtem izgulni.

-Holnap egész nap az enyém vagy-nyögte ki.

-Legyen-egyeztem bele és vonultam az ágy felé.

-De azért jó éjt puszit kérek-húzott vissza.

-Nem is látom,hogy hol a fejed-ásítottam.

-Annál jobb-idegelt.

-Na jól van-pipiskedtem föl,hátha megtalálom a buksiját. Elkezdtem tapogatni,majd miután vagy 3-szor kinyomtam a szemét,meglett a keresett érzékszerv. Mondanom sem kell,pöppet elhúzódott a jó éjt puszi,de hát ez van.

-Naaaaaa,had menjek aludniiiiiiiii-nyüglődtem.

-Jól van,jól van-engedett el.

-De,még átveszem ezt a gyilkos ruhát-kuncogtam. Elkezdtem kutatni valami alvós cucc után,de a villanyt eszemben sem volt felkapcsolni,ugyan dehogy. Majd,egy szekrészkirámolással később megtaláltam a keresett darabot. Végül is,nem baj,ha nem megy ki,úgy sem lát nagyon semmit,szóval...

*Grace pizsi*

 

Nos,nem igazán láttam,hogy figyel-e,vagy sem,így nekiálltam az öltözésnek. A dolog mindaddig tökéletesen ment,amíg rá nem jöttem,hogy nem tudom lehúzni a ruhám cipzárját.
-Lehúzod lécccci?-kérdeztem.
-Örömmel-állt mögém.
-Ne merészeld felkapcsolni a villanyt-förmedtem rá.
-Eszemben sincs-kezdte el lehúzni.
-Köcce-húztam gyorsan magamra a hálóinget,majd bevágtam magam az ágyba. A fejemre húztam a takarót és befészkeltem magam.
-Sorry,de muszáj feloltanom a lámpát,mert elhagytam a telóm-gyújtotta fel a villanyt.
-Hogy rágnám ki az összes hajad,mi a jó égért kell ma megkeresni azt a sz*rt? Nem ér rá holnap?-húztam még jobban magamra a takarót.
-A-a,a telóm létfontosságu,abban van a menedzserünk száma és holnap hívni fog-válaszolt.
-De csak holnap!!!-nyafogtam.
-Tudom,de inkább most keresem meg-kezdett el túrni. Én megpróbáltam addig aludni,bár villannyal nem annyira megy. Egy 20 perc után elvesztettem a fonalat és bealudtam. Később csak azt éreztem,hogy valami,vagy inkább valaki bedől mellém. Kizárásos alapon Ronnie-ra tippeltem.

                          -------------------Eközben valahol máshol---------------------------

                                                     *Külső szemlélő szemszöge*

-Nem akarom itt,egy szaros raktárban leélni az életem!-kiabált egy férfi.
-Ha annyira rossz itt neked,gondolj bele,hogy ha hagytalak volna meghalni,mi lett volna!-ripakodott rá egy másik.
-Kussoljatok már,bármikor jöhetnek ide sünök-sopánkodott egy újabb.
-És mi a f*szt fogok itt kezdeni ezzel a barommal? Még fogat mosni sem tud egyedül és vele kéne lennem?-folytatta az első.
-Hát,b*sszameg,akkor gyere hozzánk és nyírasd ki magad,úgy jobb?-kérdezte a második.
-Nekem az-jelentette ki a harmadik.
-Vigyázz a szádra,addig legyen nagy a pofád,míg szét nem húzom-fenyegetőzött az első.
-Nyugi van! Kitalálok valamit...-gondolkodott a második.

Hiiiiii!!!
Ez egy közös rész lett,Eme elkezdte,én pedig a felétől átvettem. Reméljük tetszett és,hogy kapunk komit és feliratkozókat :). Mindenkinek boldog gyereknapot így előre is,bár szerintem ezt ti már csak Vasárnap fogjátok elolvasni,nem pedig Szombaton,ugyan is kb. 10.30-kor fejeztem be a részt. Jó éjt és puszi <3,<3,<3,
Lau és Eme

37. Hagyjál mááááár!!!!!

*Előző részből*

Így,én hülye,a könnytől elázott párnán,a sajgólábammal és a rohadt kényelmetlen ruhámmal aludtam el. Remek volt az éjszakám,mondhatom.

*Grace szemszöge*

-A jó életbe!-nyitottam ki a szemeim. Vagy is,csak próbáltam,ugyan is a nemrég még nedves sminktől összeragadtak a pilláim. Nem mellesleg úgy néztem ki,mint egy zombie,akinek behúztak. A fehér párnám jelenleg inkább erősen a szürke,illetve a fekete árnyalatához közelít.
-Bocsi,muszáj bejönnöm,mert az idióta haverom megőrült-vágta be maga mögött Drake az ajtót.
-Fáradj beljebb szerény hajlékomba,de köreb inkább ne nézz és lehetőleg rám sem-húztam el kínosan a számat.-Mostanság ez lett a végjegyem-céloztam az előző tevékenységemre.
-Ne csináld már-forgatta a szemeit.-Baj van?-ült le mellém.
-Hát,mondhatjuk úgy is-gondolkodtam el.
-Ezt,hogy érted?-nézett rám felhúzott szemöldökkel.
-Úgy,hogy.......
-Cunciiiiiii-rohant be egy fickó.
-Erről beszéltem-tápászkodott fel Drake.-Ő itt egy rendkívül aranyos személy-mutatott az előbbi hapira.
-Sziaaaaaaaa,tuti te vagy Grace-ölelt meg.-Ájájáj,van egy kis átalakítani valóm rajtad-húzott magával.
-Te,hallod,nem is ismersz-jegyeztem meg,miközben rángatott át a folyosón.
-Nem baj az,egyébként meg Ryan vagyok-vigyorgott.
-Remek-forgattam a szemeim. Tuti homokos a csávó.-És milyen apropóból jött ez az átalakítás?-tértem a lényegre.
-Drága,csak nézz magadra,olyan vagy,mint egy vámpír-jelentette ki.-Aki a közelemben tartózkodik,még ha nem is ér fel hozzám,de azért nézzen ki jól-vágta rá nagyon aranyosan.
-Én is örültem,hogy megismerhettelek-jegyeztem meg epésen.
-Úgy szint-vigyorgott. Ez nagyon kezd az agyamra menni.
-Ó,látom megismerkedtetek-röhögött az egyik bandatag.-És Grace,milyen gyönyörűen festesz ma. Én csak szépen,nőiesen lereagáltam a dolgot,bemutattam neki.







 -Gyere máááááááááár!!!!!!!!!!!!!!-rángatott.
-Bocs,de nincs túl sok kedvem ma ehhez-álltam meg.
-És az engem hol érdekel?-nézett rám MEGINT VIGYOROGVA.
-Ettől féltem-sóhajtottam.
-Akkor ezt annak veszem,hogy megadod magad és velem jössz-kezdett el megint húzni.
-Hát,nem pont......
-Cöndet(direkt írtam így,félreértés ne essék :D)-vágta rá elég nyomorék hangon.
-Éjtettem főnök úr,illetve asszony-kuncogtam fel.
-Micsoda Vicc Elek leszármazott vagy-emelte fel a fejét.
-Micsoda?  Én maga vagyok,Vicc Elek húga-jelentettem ki nagy okosan.
-Az is leszármazott-röhögött.
-Ahj-indultam el utána.
-Szóval,kezdjük ott,hogy lecsüccsensz ide-húzott ki egy széket.
-Ez miért szükséges,most őszintén?-kérdeztem meg.
-Mert egy összejövetel lesz a bandák között és jó lenne,ha normálisan néznél ki-válaszolt.
-És miért nem Andy szólt nekem?-értetlenkedtem.
-Mert nincs bekapcsolva a telefonod?-válaszolt kérdéssel,miközben egy fiókban kutakodott.
-És miért nem jött személyesen?-kezdtem ideges lenni.
-A sünök belepték a környéküket-sétált oda hozzám.
-Remek. És nincs gáz velük?-aggodalmaskodtam tovább.
-Figyelj-térdelt le elém,hogy egy szintbe kerüljünk(mert ugyebár egy széken ültem).-Andyék profik,ez meg sem kottyan nekik. Nyugi-mosolygott.-Lehet,hogy egy tahónak mutatkoztam,vagy legalább is őrültnek,de megértelek. Velem is történt már hasonló,de hagyjuk a depit és készülődjünk,vííííí,de izgulooooooook miattad is. Szóvaaal,kezdjük. Mennyire vagy bevállalós?-kérdezte,miközben a szétfolyat sminkemet mosta le.
-Akármennyire-adtam a kielégítő választ.
-Még csipkefehérneműben is megjelennél a gyűlésen?-kérdezte meg halál komolyan.
-Ha fizetsz érte-jelentettem ki.
-Komolyan kérdeztem-nézett rám.
-Komolyan mondtam-röhögtem el magam.
-Vettem észre-mosolygott már ő is.
-Gyerekek,még egy fél óra és indulnunk kell,úgyhogy ne viccelődjetek, hanem csináljátok-szólt közbe Drake.
-Jól van na haver,de ez lényeges kérdés az öltözéke szempontjából-védte magát Ryan.
-Oké,csininek kell lenned,de szerintem nem kéne túlzásba vinni,bár,nekem csak kedvezne,ha fehérneműbe lennél-csatlakozott a beszélgetésbe Andy. Ez mióta van itt?
-Na,már csak te kellettél ide-röhögtem.-Ronnie?-kérdeztem.
-Itt van-jött be az említett.
-Na,de jó,mindenki itt van és nézi ahogy öltözöm,fantörpikus-jegyeztem meg némi iróniával.
-Kifele,ez csak a mi dolgunk-tessékelte ki a többieket Ryan.
-Most az egyszer egyet értek veled-mosolyogtam.
-Köszönöm kedvességed-hajolt meg.-Na,go kifele,mert soha nem fogunk végezni-tolt ki mindenkit.-Na tehát,ezt az undormányt leszedtem rólad,de el kéne dönteni,hogy milyen ruhában mészjelentette ki.
-Undormányt?-kérdeztem vissza.
-A fekete izét a pofikádról-nyúlt be egy szekrénybe.-Ez?-húzott ki egy ruhát.
-Soha-fordultam el.
-Nem olyan biztos,hogy érdekel a véleményed,szóval felpróbálod és kész-dobta oda nekem.
-Akkor minek kérdezted meg?-akartam valami frappánsat mondani.
-Kedvességből-vigyorgott.
-F*sza-tápászkodtam föl.
-Várj,segítek,nem kéne rögtön a gyűlés előtt tolószékbe kerülnöd-karolta át a derekam. Normális esetben fejbeb*sztam volna egy baseballütővel,amiért lejjebb csúszott a keze,de mivel meleg,nem nagyon izgat a dolog.
-Megoldod egyedül a felvételét ennek a gyönyörű műalkotásnak-vizslatta át a ruhát.
-Persze,ha puffanást hallasz,illetve nem jönnék ki egyhamar,nézz be-zártam magamra az ajtót.
-De morbid vagy te jány-fogta a fejét szerintem.
Hát,nagy nehezen felküszködtem magamra a csodás ruhát. Szerintem olyan vagyok,mint egy ki*aszott hercegnő.

Grace ruha:


 
 -Khm....ez a fantasztikus ruha-jöttem ki elgyötört fejjel.
-Hát,az tény,hogy a ruha csodás,de nem rajtad,tessék,itt egy másik-vágott a kezembe egy újabb gyönyörűséget.

Grace ruha 2.variáció:

-Ugye csak szívatsz?-jöttem ki.
-Nem,ez nagyon jó,de a hajadhoz nem igazán illik,legyen más....
-A-a,nem lehetne valami fekete?-kérdeztem.
-Dehogy is nem-kezdett el kuatkodni.-Tessék-nyomott a kezembe egy ruhát.

Grace ruha 3.variáció:

-Jobbnak jobb,de még mindig nem az igazi-jegyezte meg,mikor kijöttem.
-Ismét egyetértek,haladás-mosolyogtam.
-Tessék,több ötletem nem nagyon van,úgyhogy ezzel élj-adott valamit.

                                                   -----------------

-Aszt a,ez elég jó-nézett meg,mikor kijöttem.
-Khurva jó-vigyorogtam.
-Gyere,még elvégzem az utolsó simításokat-ültem le a székre.
-Van egy aprócska probléma.... Hogy a jó életbe fogok én járni meglőtt lábbal magassarkúban?-akadtam ki.
-Drágám,én erre is gondoltam. Ez a cipő Antoan De Gurved(jobb név nem jutott eszembe :3)tervezésű,ki van alakítva,hogy magassarkúnak tűnjön,de belül egy szintben van a sarkad és a lábfejed is. Próbáld csak fel!-nyomta a kezembe a surranót.-Egyébként meg nyilván segíteni fognak a járásban-vetette oda.
-Szóval,tartsd fel a fejed-tolta föl az állam egy sminkecsettel a kezében.
-KÖsz,hogy segítesz és bocs,hogy tahó voltam veled,nem akartam,csak nagyon reggel volt még és ilyenkor nincs türelmem semmihez illetve senkihez-adtam meg magam.
-Semmi gond,nem vettem a szívemre-mosolygott.
-Oké-mosolyodtam el én is.
-A jó Isten áldjon meg,ne vigyorogj,mert elkenem azt a kicseszett rúzst-dühöngött.
-Oké,ok,nyugi van.

                                                       -----------------

-Kész a műalkotásom-vigyorgott.-Most pedig lemegyünk,hogy megmutassuk azt,amit alkottam-karolt belém.
-Rendben,rendben-indultunk meg.
-Csodáljátok meg a remekművem-tolt előre a többiekhez. Mindenki kusban nézett rám.
-Basszus,mi az?-kezdtem ideges lenni.

Grace ruha végleges:

-Azt a khurva....-nyögte be Jake.
-Azt-csatlakozott C.C.
-De kib*szott jól nézel ki-mondott végre valami értelmeset Andy.
-El a szemekkel a csajomtól-mondta Ronnie röhögve.-Enyime a hárpia-húzott magához.
-Miért,neked nem tetszik?-kérdeztem ártatlan bociszemekkel.
-Nekem csipkés fehérneműben jobban bejössz-kacsintott rám és perverzül vigyorgott.
-Hülyeeeeeeeeee-mondtam és elkezdtem püfölni.
-Ha befejeztétek,akkor indulhatnánk-szólalt meg Drake.
-Ok,menjünk-sétáltunk ki a kocsihoz és indultunk el.
Kíváncsi vagyok,hogy milyen a hely,milyen emberekkel. Lehet,hogy egy maffiához rángatnak el,de lehet,hogy melegekhez,de még az is lehet,hogy Mozart féle társasággal kell majd szembenéznem......
Na,jó...Ilyen gondolatok miatt érzem magam néha mindig hülyének.

Haliiiiii!!!!
Sorrry,hogy nem volt rész,de nem igazán jutott időnk a blogra. Semmiképpen sem szeretnénk az írást elhanyagolni,viszont nem tudjuk garantálni,hogy egy héten minden nap lesz rész. Így év vége fele közeledve,szerintem ezt megértitek :3. Ezt a részt megpróbáltam kicsit hosszabbra írni kiengesztelésül,de mivel a végén nem jutottam dűlőre,segítségbe vettem Eme 3 mondatát xD. Komit és feliratkozást előre is kőszi ;).
Puszi <3,<3,
Lau

36. Kedves fiúk,illetve Mr.no name.....

Sziaaasztoooook :D.

Régen nem volt rész,kreativitás,illetve idő hiányában,de most összeszedtem magam,és megpróbáltam egy normálisat összehozni. Ma elég érdekes dolog történt velem,így úgy döntöttem,ezt megosztom veletek. Anyummal nekiálltunk lemosni a kocsit,majd mikor meghallotta,hogy a zenét bömböltetem,bevonult a házba XD. Én csak hallgattam tovább a muzsikát,miközben nagy erőfeszítéssel csutakoltam a kocsit. Éppen a Ronnie Radke mix-emet nyomtam be,mikor elsétált az utcán mögöttem egy ember. A zene átváltott az i wash cars-ra(természetesen Ronnietól van ez a szám is) én belőlem pedig kitört a röhögőgörcs. Elkezdtem dalolni ezt a számot,miközben i wash cars :"D. Az emberke szerintem már totál hülyének nézett,de ez engem nem zavart. Hát,csak én lehettem ilyen értelmes földlakó. Na mind egy is,nem húzom tovább az időt,jó olvasást :).
Lau

*Előző részből*

-Most szálltok le a lábamról,mert be*arok a fájdalomtól!!!-sírtam röhögve. Érdekes párosítás,de nekem ez is megy.

*Grace szemszöge*

-Bocs,bocs-nyomta föl magát Ash. A LÁBAMRA TÁMASZKODVA!!!!!!
-Anyud,hogy van?-kérdeztem egy "angyali" mosoly kíséretében.
-Kösz.....-kezdett bele.
-Grace-jött be Ronnie. Na jó,most leszartam a lábam és ahogy csak tudtam,futottam. A karjaiba. Hát,milyen szép tündérmese lenne,ha ez sikerült volna. Csak,hogy a futás nálam abból állt,hogy mentem két lépést,majd eltaknyoltam..... VOLNA! Ha Ronnie nem kap el.
-Istenem,de idióta vagy. Ha nem megy a futás,mi a jó égért erőlteted?-húzott magához.
-Hozzászokhattál volna,egyébként meg mostanság semmi sem megy-eresztettem el egy kínos mosolyt.
-Ahj-ingatta a fejét. Én már abba is belepirultam,hogy csak rám nézett. Hát,ez most is így történt,de szerencsétlenségemre ezt ki is szúrta. A várt reakció teljesen más lett volna a fejemben elképzelve. Ő csak megcsókolt. Mit ne mondjak,k*rva jó volt. Hiányzott már,pokolian. Nem is tudom,mióta nem ért hozzám. Egy hete,talán kettő? Fogalmam sincs,teljesen megfeledkeztem a csók közben mindenről. Csak ő volt,meg én. Minden más megszűnt létezni. Persze,azért Ash fújolása nem maradt el,de ez érdekelt a legkevésbé.
-Héj héj héj,lenyúlod a csajom?-húzott el CC.
-Na álljunk csak meg,ő az enyém-állt mellém Jake.
-Aha,meg a csillámf*szlámák is a tieid-röhögött Jinxx. Én csak egy WTF fejjel álltam ezalatt.
-Értem én és tök jó,hogy tudok erről-nyögtem ki valami értelmesnek tűnőt.-Mellesleg meg megint Vicc Elek lett itt mindenki?-kérdeztem meg az egyértelmű kérdést. Erre rávágták:
-Természetesen,de Humor Herold is a társaságunk része-mutatott Ash a No. Name hapsira.
-Remek-forgattam a szemeimet.-Na jó,én visszakúszom az ágyra,mielőtt VALAKI rálépne-néztem szúrós szemekkel Ash-re.
-Hupsz-jegyezte meg.
-Ezt ne csináld,olyan voltál,mint egy homokos-jelentette ki halál nyugodtan CC.
-De eleve az,nem?-emelte fel a fejét Jake.
-Nem én mondtam ki-mosolyodott el Ronnie.
-Egyetértek-nyögte be Andy.
-De goniiiiik vagytok,most miért lennék homokos?-kérdezte meg Ash "szomorúan".
-Ezekért a szövegekért-vágtuk rá egyszerre.
-Pacsit!-csaptuk össze a tenyerünket Andyvel.
-Kösz-vonult el Ash.-Te pedig velem jössz-húzta magával Mr. No Name-et. Ááááá,dehogy homokos.
-Apropó,mielőtt meghalna Mr. ööööö,mi a neve?-elég cinkes szitu.
-Drake-fordult felém.

Drake:

Michael:


Írói megjegyzés:
Bocsi,hogy csak most raktam Michaelről képet,de eddig nem találtam túl sok értelmeset.
Írói megjegyzés vége.

Mint ahogy kijelentettem,elvánszorogtam az ágyig. A hangulatom jó volt(hála Ash-nek :"D),de nem sokáig.
-Na jó,elegem volt,hogy itt vigyorgok,miközben mást érzek. Édes,drága,egyetlen Andym,megint felteszem a kérdést,mi a jó eget fogunk csinálni,ha megint elviszi az a barom?-fakadt ki Ronnie.
-Michael halott-jött be Mr. No Name,illetve Drake.
-Tessék?-kérdeztük egyszerre.
-Jól hallottátok,Michael meghalt. Megöltük-na,itt állt be a kínos csend. Senki sem tudta,hogy mit kéne mondani. Én lelkileg megnyugodtam,viszont erős volt a gyanúm,hogy ennek a maffiás dolognak itt koránt sincs vége. És szerintem nem voltam egyedül.
-Hát-vakarta meg Ronnie a tarkóját-Nem erre a válaszra számítottam.
-Ez az igazság-nézett rám Drake. De mért rám? Azt hiszi,hogy nem hiszek neki,vagy mi?-Sajnálom,hogy nem értem oda hozzád előbb,de ellökött az egyik embere Michaelnek,így ő addig meg tudott téged gátolni abban,hogy elmehess-áhááá,szóval ezért. Mit fantáziálok itt hülyeségekről?
-Semmi gond,örülök,hogy egyáltalán megpróbáltál segíteni-mosolyogtam rá. A válasz tőle is egy mosoly volt.
-Akkor most én jövök,ne haragudj rám a kórházi viselkedésem miatt-ölelt meg Ronnie.
-Nem tudok rád haragudni-túrtam a hajába és húztam magamhoz.
-Akkor,rajtam a sor-szólalt meg Andy. Ronnieval pedig szétváltunk.-Tudom,hogy egy barom voltam,amiért belekeveredtem ebbe a hülyeségbe,ha nem teszem meg,nem leszel félholt-ölelt meg Andy. Én is megöleltem.-Bocsáss meg-suttogta a hajamba.
-Nincs baj-simogattam meg a fejét. Éreztem,ahogy mosolyog.
A nap további része viszonylag eseménytelenül telt.  Röhögtünk a fiúkkal,megismerkedtem Drake bandájával és kaptam normális ruhát. Mert ugye,az előző egy "csöppet" véres lett.

Grace ruha:


Kiderült,hogy Drake 25 éves,én nekem meg leesett az állam. Ennyi idősen főnök? Azért az elég jó. De az is igaz,hogy Michael is ilyen korban járhat. Vagy inkább járhatott. Van egy olyan érzésem,hogy nem halt meg,bármennyire is azt állítják a fiúk. Nem tudom,ez egy ilyen női megérzés részemről. Most,hogy kijutottam attól a degenerált idiótától,még jobban félek. Ha mégsem halt meg,akkor iszonyat dühös lehet. És valószínűleg a dühe tárgya én vagyok.
-Baj van?-zökkentett ki a gondolatmenetemből Ronnie.
-Nincs,csak gondolkoztam-adtam úgy ahogy kielégítő választ.
-Miről?-jött a kérdés.
-Nem tudom,félek,hogy ennek a dolognak még nincs vége. Michael részéről.
-De ő halott-válszolta.
-Igen,tudom,de akkor is-húztam el a szám.
-Nyugi,nincs semmi baj,emiatt ne aggódj,többen vagyunk,így még biztosabb,hogy meg tudunk védeni téged-húzott magához.
Én csak rámosolyogtam.
-Menni kéne,mert fel fog tűnni a sünöknek(rendőrök),hogy elhúztunk-jött be Andy.
-Pillanat-fordult hozzám Ronnie,majd a fülemhez hajolt.-Ha valami gáz lenne,nyugodtan hívj fel,nem igazán bízom ebben a Drake gyerekben.
-Úgy lesz-adtam neki puszit.
-A.A. Ezzel nem érem be-mosolygott.
-Telhetetlen vagy-adtam csókoltam meg.
-Az lehetséges-mosolygott bele a csókunkba.
-Naaaaaa,menjünk mááááááár-nyafogott Ash.
-Higgadjál már le-veregette meg Ronnie az említett buksiját.
Egy hosszúra sikeredett búcsúzkodás után távoztak. Nem igazán akartam idegeneknél aludni,de Andy szerint így biztonságosabb. Hát,bizonyára sokkal. Mind egy,nem akartam ebből veszekedést,így nem firtattam tovább a témát. Elvánszorogtam az asztalhoz,hogy elvegyem a telóm. Hát,nem igazán ment zökkenő mentesen,de fogjuk rá,hogy megoldottam. Inkább a visszamenetellel voltak gondok. Addig eljutottam,hogy az ágy elé értem,de itt megállta a tudomány. Megpróbáltam felugrani,de sikeresen beb*sztam rohadtul a meglőtt lábamat abba a kicseszett ágyba. Felordítottam.... Volna,de inkább visszafogtam magam. Nem vagyok egy sírós típus és ilyen hülyeségen nem is szokásom bőgni,de nem tudom,mi volt velem. Konkrétan fejem már úgy nézett ki,mint egy zacskó,a könnyeimtől meg átázott as párnám. Remek,most tök vizes szaron kell aludjak. Az viszont nem jutott eszembe,hogy meg lehet fordítani,áááá,dehogy,hülyeség lett volna. Így,én hülye,a könnytől elázott párnán,a sajgólábammal,és a rohadt kényelmetlen ruhámmal aludtam el. Remek volt az éjszakám,mondhatom.

Sziasztoooooook :D.
Remélem tetszett a rész,megpróbáltam minél hosszabbra írni. Komi és feliratkozás kötelező ;). További jó hétvégét nektek.
Puszi,
Lau

35. Ööööööö..... Oké,értem én...

* Előző részből*

 Nem bírnám ki,ha őt elveszíteném. Ezt rendszeresen végiggondolom és mindig ugyanarra jutok: őrülten szeretem.

* Grace szemszöge *

3 napja itt poshadok. Konkrétan jelenleg ott tartok,hogy felkötöm magam az első fára. De a ma reggelem sem lehetett normális. Michael úgy 7 fele trappolt be a szobába és jött utána 2 gorilla. Leesett az állam,hogy mit hoztak be.. Az egyik egy tálca kaját,a másik meg ruhákat. Gondolom Michael észrevette,mert elkezdett halkan  röhögni. Én csak ültem és nem mozdultam… Miért van az,hogy az egyik pillanatban egy tahó,a másik pillanatban meg tök jó fej??? Nem tudtam sokat gondolkodni rajta,mert MEGINT elkezdett beszélni hozzám. Amikor megszólalt,megremegtem,mert annyira mélyen elgondolkoztam. TERMÉSZETESEN ezt ő is észrevette és szóvá tette.

-Na mi van cicuskám,már ennyire félsz tőlem?-kérdezte gúnyosan.

-Dehogyis-mondtam és megforgattam a szemem.

-Vigyázz,hogy miket teszel és hogy miket mondasz!-mondta halál komolyan.

Inkább nem csináltam semmit,mert nem akartam még egy verést kapni. Kimentek és én felöltöztem,majd magamba nyomtam azt a kaját,amit kotyvasztottak.

Grace ruha:

Nemsokára egy nagy csattanást hallottam lentről,majd lövöldözést. Azt hittem,hogy Andyék azok,ezért kimentem a szobából. Lementem az emeletről,majd egy férfit láttam meg felém rohanni. Eldördült újra egy stukker... fájdalom már megint. Sikoltottam a fájdalomtól,de mintha senki sem észlelte volna, majd megszűnt minden… Később apróbb hangfoszlányokat,illetve mondatokat hallottam.

 --------------------------------------

 -Gyerünk kislány,még egy kicsit bírd ki-mondta egy ismeretlen hang.

---------------------------------------

-Ó,a rohadt életbe-nyúltam a combomhoz. Iszonyatosan fájt. Ott találtak el a stukkerral.
-Ne piszkáld,úgy csak rosszabb lesz-sétált be az ajtón egy férfi. A fura az,hogy nem Michael volt. Ledermedtem. Nem igazán tudtam,hogy mit kéne mondanom.
-Ne nézz már rám ilyen fal fehéren!-mosolygott.-Nem akarlak bántani. Segíteni jöttem. Jóban vagyok a fiúkkal,nem kell megijedned.Viszont van egy kis gond,hogy még nem mehetsz vissza Andyékhez,ugyan is nem tudtuk megölni Michael összes emberét,így biztos,hogy legelőször Ronnieéknél fognak keresni.
-Ugye csak viccel? Meghaltam volna,hogy nem annál a balféknél vagyok? Maga Isten? Ha igen,kérem,bocsássa meg az összes bűnömet,de egy dolgot tényleg meg kellett tennem. 3-ban muszáj volt eltörnöm Nika tollát. Ő előtte leöntötte temperával az AC-DC-s pólóm. Valahogy vissza kellett adnom ezt és......
-Nyugodj már meg,nem haltál meg,mint mondtam,nincsen semmi baj-mosolygott.
-Címezték már ezt nekem,de az egész hazugság volt általában-húztam el a szám kínosan.
-Hidd el,bízhatsz bennem,bár most nem hiszem,hogy ez többet jelentene neked-nézett rám ugyan olyan tevékenységgel,mint ahogyan én.
-Hát,ezt jól hiszi-kerültem a szemkontaktust.
Megcsörrent a mobilja.
-Pillanat-vonult ki a szobából. Remek,de mi a garancia rá,hogy nem ver át? Egyáltalán bízhatok valakiben Ronnien és Andyn kívűl? A logikus válasz számomra úgy hangzik,hogy nem. És úgy is érzem,hogy nem kéne ezt tennem. De mióta is számít az,hogy én mit érzek? Michaelnél ez pont semmit sem ért és mi van,ha itt is ez lesz? Lehet,hogy most még nem,de a továbbiakban? Jelenleg tehetetlen vagyok,ugyan is erősen kétlem,hogy lábra tudok állni. Legalábbis segítség nélkül ezt lehetetlennek érzem.
-Bocsánat,de fel kellett vennem. Hol is tartottunk.... Jaaa,igen. Nem tudok semmi bizonyítékot felmutatni,hogy nem vagyok olyan,mint Michael,úgyhogy szerintem csak magadra hivatkozhatsz,de inkább jól gondolod meg,hogy kit fogadsz a bizalmadba. Remélem érted,hogy ezzel nem magam ellen akarok beszélni.
-Persze,csak volt már ebből probléma,mármint,hogy olyanokban bíztam,mint a balfék-mosolyogtam még mindig kínosan.
-Ühüm-nem igazán adott rá értelmes választ.
Valami megszólalt. Olyan volt,mint egy csengő.
-Milyen fontos,illetve közkedvelt személy lettem hirtelen-mosolyodott el.-Még egy pillanat-vonult ki. Eléggé szórakozott személy ez a.... Öööö..... Még a nevét sem tudom. Mind egy,jelenleg ez a legkisebb problémám.
-Gyere le,segítek-jött vissza. Ez elég gyors volt. Megpróbálkoztam a felállással,hát,mondjuk úgy,hogy egy 5 évesnél is szerencsétlenebb voltam. Remek vagy Grace,ismét megvillogtattad a tehetséged.
De nem is baj mert TERMÉSZETESEN elkapott. Komolyan,mintha egy nyálas filmben lennék. Biztosan látta az arcom,hogy nem annyira érzem jól magam ilyen pozícióban,mert azonnal elengedett.
-Bocsi-nyögtem ki,bár nem is értem miért.
-Semmi-mosolyodott el.
Nah jóóóóóó... Most álljon le vagy a mogyoróinak nagyon nagy baja lesz. Azért nem vagyok ilyen tahó ok nélkül(vagy de),viszont az ülepemet fogta.
-Andyék mindjárt jönnek,csak még el kell intézniük valamit...-jelentette ki komoly arccal.
-Mit?-kérdeztem idegesen.
-Hát ööö,szóval ööö,van egy kicsi még egy kicsi probléma-mondta félve.
-Mégis mi az???????
-Nem lenne biztonságos azért sem,ha most visszamennél hozzájuk,mert ott vannak a rendőrök .. Nyomoznak.. Nah,de ez nem is lenne baj,ha nem halt volna meg Andyéknek az összes emberük,így nem tudnának megvédeni. Mi is kevesen vagyunk,de legalább élünk és így is erősebbek vagyunk-mondta már nyugodtan és magabiztosan.
-Okey-nyögtem be.
Megcsörrent a telefonja...MÁR MEGINT!! Esküszöm,ha még egyszer ilyen lesz,elsuhintom a telefont a kis kacsójából. Igen,egy kicsit idegbajos vagyok jelenleg.
-Pillanat-mondta mosolyogva
-Oké-röhögtem. De most őszintén...Mégis mi a sz*ron nevetek ennyire?????? Elraboltak,meglőttek,elraboltak. Szuper.. A helyemben mindenki sírna én meg röhögök....
Pár perc múlva nyílt az ajtó és bejött rajta a hapi.
-Jobban vagy?-kérdezte vidáman.
-1,igen,2 perc alatt jobban lettem,teljesen logikus.... 2,miért ilyen boldog?-kérdeztem gyanakodva.
-Változott a terv,ma hazamehetsz és mi a csapattal oda költözünk hozzátok-mondta.
-MIIII?!!!-nyíltak tágra a pupilláim. Tudjátok,mint annak a cuki makinak az egyik vide(j)óban :).
-Öhm... Ennyire nem örülsz?-kérdezte kiskutya fejjel.
-Deeeee, azaz nem tudom..gondo-be akartam fejezni a mondatot,de nem sikerült.
-GRACEEEEEEEEEE- üvöltött az 5 fiú és a nyakamba ugrott.
-Most szálltok le a lábamról,mert be*arok a fájdalomtól!!!-sírtam röhögve. Érdekes párosítás,de nekem ez is megy.



Sziasztok!!
Szóval ezt a részt kemény 4 vagy 3 napig írtuk,azaz szenvedtük ki magunkból! Bocsika,nem direkt volt,csak nem volt ihlet,de ha Lau egyetért(Igen,Lau egyet ért XD) akkor megpróbálunk belehúzni és sűrűbben írni de nem biztos,hogy sikerülni fog,mert annyi vizsga van és tanulás,meg dolgozat,hogy az már fáj...
De minden tőlünk telhetőt megteszünk!!!!!!
Lau és Eme

34. Undorodom magamtól....

*Előző részből*
De azért egyszer gondolkozhatnék is esetleg. Neem,az hülyeség lenne. Teljes mértékben.

*Grace szemszöge*

Újabb nap,újabb félelmek. Igazából,már meg sem lepne,ha beállítana Michael egy láncfűrésszel a kezében. Hogy őszinte legyek,számítok is valami "kellemes" meglepetésre.

*Andy szemszöge*

Ha 10 másodpercen belül nem jönnek a fiúk,én esküszöm öngyilkos leszek.
-Mi történt?-vágódott ki a kórház ajtaja,ahogy a banda bejött. Rendkívül csendesre sikerült a kis belépőjük.
-Michael....-hajtottam le a fejem.
-Azt ne mond....-kezdett bele CC.
-De-kerültem továbbra is a szemkontaktust.
-Hát ez remek. Most mi a jó eget fogunk csinálni? Elmondtam már korábban is,hogy mit gondolok erről és most be is igazolódott. Egyszer az életben nem próbálnál meg meghallgatni engem,vagy a fiúkat?-kezdett dühös lenni.

                                                              -----------------------

A "kis" vitánk végeredménye az lett,hogy az orvosok fejhallgatóval járkáltak,hogy ne hallják az üvöltözésünket. Mi a fiúkkal még bent maradtunk a kórházban és próbáltunk kitalálni valami ésszerű megoldást arra,hogy hogyan juttassuk ki Gracet attól a pszihopatától. Hát,mit ne mondjak,semmire nem jutottunk,rólam viszont már szakadt a víz az idegességtől és ahogyan láttam,a fiúk is hasonlóképpen voltak.
-Hányan maradtak még élve?-kérdezte Jake.
-Nem tudom... Tippre 40-50 ember lehet-gondolkoztam el.
-Alaposabban ki kéne ismerni a helyet-jelentette ki Jinxx.
-És még is hogyan? Ha csak a 100 méteres körzetébe megyünk,élve tuti,hogy nem jutunk haza-járattam tovább az agyam.
-Már  voltunk ott egyszer-emelte fel a fejét Ash.
-Na ne mondd! És mi arra a garancia,hogy nem másik helyen van?-elég tahó voltam vele,de semmi türelmem nincs.
-50-50 százalék az esély,hogy maradt-e,vagy sem-jegyezte meg CC.
-De ezzel nem vagyunk előrébb-válaszoltam.

*Grace szemszöge*

-Hogy aludtál?-jött be vigyorogva Michael. Taktikát változtatok. Megpróbálok elviselhetőbb lenni,még ha elhányom magam,akkor is.
-Nagyon jól és maga?-erőltettem magamra egy mosolyt.
-Remekül. Milyen jó kedved van. Csak nem azért,mert bejöttem hozzád-folytatta.
-Álmodozz csak-mondtam volna ki zsigerből,de nem tettem.-Meg lehet-válszoltam végül egy sejtelmes  mosoly kíséretében.
-Jól taktikázol,de engem nem versz át-simított végig az arcomon. Francba!
-Ugyan már,ennyire nem bízik bennem? Állítólag szeret? Vagy ez csak hazugság?-sétáltam közelebb hozzá. Gondolatban már 10-szer fejbe vertem volna magam,hogy mit csinálok,de nem akartam én veszíteni. Ezt a játékot többen játsszák és nem ő lesz az,aki megnyeri.
-Pontosan tudod,hogy mit gondolok rólad-fonta át a karjait a derekamon. Legszívesebben picit megrúgtam volna ott,ahova nem süt a nap,de inkább nem tettem.
-Azzal nem vagyok tisztában,hogy bízik-e bennem. Legalábbis eddig nem ez jött le nekem-néztem a szemébe.
-Adtál rá okot,hogy higgyek neked?-kérdezte meg komolyabban.
-Nem,viszont most újra kezdhetnénk az egészet-ezt most tényleg kimondtam? Te jó ég!
-Ez csak rajtad múlik-hajolt közelebb az arcomhoz.
-Én benne vagyok-hátráltam egy kicsit. Nem mondott semmit. Néhány másodpercig csak bámultunk egymás szemébe,majd ő kivonult. Undorodom magamtól,amiért idáig vetemedtem. Ezt remélem Ronnie soha nem fogja megtudni. Bár még az is kérdéses,hogy ki jutok-e innen,nem hogy beszélhessek vele. Egyenlőre abban bízom,hogy ennek a baromnak sikerül bedőlnie a taktikámnak,még ha az elején nem is,de majd a későbbiekben annál inkább. Őszintén soha sem tennék ilyen dolgokat,de azért,hogy elmehessek innen,bármire képes vagyok.

*Michael szemszöge*

Azért annyira hülye nem vagyok,hogy higgyek neki. Egyébként egy szempárból könnyen meg lehet állapítani,hogy mi a helyzet az illetővel. Lehet taktikázni,csak nem épp velem. Azért azzal tisztában lehetne,hogy nem kezdővel van dolga. Viszont,ha ilyen módszerrel játszik,remek társra talált és ebből nekem elég nagy hasznom lehet,illetve lesz is. Neki nem biztos,hogy kedvez a dolog,de ő döntött így,akkor viselje a következményeket.

*Ronnie szemszöge*

-Ó,hogy rohadnátok el,balfék autósok. Természetesen mindenki megvillogtatta ismét vezetési tudását-akadtam ki. Nyilván akkor kell dugónak lennie,amikor siet az ember.
-Húzzál már bele,te ribanc! Ne csak magadat bámuld a tükörben,kicsit taposd meg a gázt!-kiabáltam az előttem lévő szőke nőszemélyre.
-Kussolj tahó!-sipítozott.
-Esküszöm jobban haladok,ha gyalog megyek-szálltam ki a kocsiból. Hát,nem pont úgy teljesült a tervem,ahogy szerettem volna.
-Mr.Radke,kérem válaszoljon egy pár kérdésre!-nyomták a pofámba a mikit meg a kamerát.
-Mélységesen sajnálom,de pont leszarom magukat-vergődtem át a tömegen.
Hát,egy laza fél óra gyaloglás után,megláttam úti célom. Kivágtam a kórház ajtaját,majd odalépdeltem Andyékhez.
-Hol van? Mi...-nem tudtam végigmondani,ugyan is közbevágtak.
-Michael-suttogta el Ash.
-Hogy az Isten b*ssza meg! Ezt nem hiszem el-vetődtem bele egy székbe. Pontosabban ahogy levágtam magam arra az instabil szarra,sikerült kitörnie a lábának. A portás csajszi elkezdett kioktatást tartani,de én közben kicseréltem a széket,majd ismét levágtam magam rá. A nőszemély feje már Grace hajszínét is meghaladta,de jelenleg ez érdekelt a legkevésbé. Minél előbb ki akartam találni egy normális megoldást a mostani helyzetünkre,de amikor az ember ideges,nem jut eszébe semmi. Hát,ez most is így történt.
-Mi a jó édes nénikémet fogunk csinálni?-támasztottam továbbra is a fejem.
Néma csend.
-Valahogy sejtettem-mosolyodtam el kínomban.-Remek. Eddig nagyon jól állunk. Miért nem adjuk fel és várjuk meg,míg meghal?-kérdeztem meg egy csöppnyi szarkasztikussággal.
-Neked van ötleted?-nézett rám Jinxx.
Néma csend.
Igaza van. Nekem sincs semmi értelmes gondolatom. Viszont ha továbbra is így haladunk,egyre kevesebb lesz az esély rá,hogy élve marad Grace. De nem hagyom,hogy a múlt megismételje önmagát. Bármennyire is ellenem játszik minden körülmény,én akkor is kitartok. Ő érte. Nem bírnám ki,ha őt is elveszíteném. Ezt rendszeresen végiggondolom és mindig ugyanarra jutok: őrülten szeretem.


Sziasztok!
Itt Lau :).
Bocsánat,hogy nem vittem túlzásba a rész hosszát,de ez a hetem/ünk elég zsúfolt volt. Remélem azért nektek kibírhatóbb napjaitok voltak :). Komiban írjátok meg a véleményeteket,illetve iratkozzatok fel!
Puszi <3,<3

33. Még mindig itt szívok ennél a baromnál... Remekséges....

Hali kedves olvasók!
Itt Lau :).
Láttuk,hogy már ketten is feliratkoztak rendszeres olvasónak és jelöltek be többen is Google+-on. Nagyon köszönjük mindenkinek és örülünk,hogy a mi blogunkra is ellátogattatok :). Mindenkit felszólítunk egy rendkívül nehéz dologra. Biztos,hogy menni fog? Nem hiszem,de azért megírom XD. Pls.komi és feliratkozás :). Nagyon köszi előre is mindenkitől. Na,akkor nem is jártatom tovább a számat,kezdődjön a rész. Remélem mindenkinek tetszik és a véleményeteket komiban írjátok meg :D. Jó olvasást :)!

*Előző részből*

-Had gondolkozzam.. Nem! Most pedig gyertek ki,hagyjuk pihenni az  én kis hercegnőmet-indultak ki.

*Grace szemszöge*

Fasza. Már a hercegnője is vagyok. Ennél jobban már nem is érezhetném magam. Remélem érezhető volt a szarkazmus. Basszus,de ha megint megver,vagy valami mást csinál..... Nagyon félek,hiszen most biztos,hogy rohadt dühös Andyékre és ezt rajtam fogja levezetni. Az az egyetlen reményem,mivel állítólag "szeret",nem nyír ki. Bár ez is elég baromság,hiszen képes volt már félholtra verni,akkor a gyilkolás sem áll mesze tőle,nem? Hát de és éppen ez a baj.

*Andy szemszöge*

Rohantam Grace kórtermébe,de amikor odaértem,nem várt látvány fogadott. Nem volt ott. Akkor hol a jó égbe van? Kimentem a folyosóra egy nővért megkeresni. Hát,nem volt szerencsém,mondhatom. Persze,amikor fontos lenne,nyilván nincs itt egy nyomorult ember se,de amikor meg nem lenne rájuk szükség,eltaknyolsz bennük. Remek. Lesétáltam az emeletről,hogy a recepción  megérdeklődjem Grace hollétét.
-Elnézést,nem tudja,hol van Grace Starlight?-kérdeztem halál idegesen.
-Kicsoda?-értetlenkedett a nő.
-Mrs. Radke-álltam elő mással.
-Ó,a 16-os kórteremben van-válaszolta.
-De hát nincs ott,az előbb jöttem ki onnan!-idegeskedtem tovább.
-Ez érdekes,pedig nincs vizsgálaton-lapozgatta a lapjait-Javaslom,kérdezze meg a kezelő orvosát-nézett fel rám.
-Oké,de fogalmam sincs,hogy hol van a dokija-kezdtem rohadt ideges lenni.
-Mi a neve? Ha elmondja,értesítjük-mosolygott.
-Hát... Öööööö... Jeff Stevenson-ugrott be a név.
-Biztos?-kérdezte furcsa arccal.
-Igen,miért?-értetlenkedtem.
-Csak azért,mert ilyen munkatársunk nincs-válaszolta.
-Tessék?-dühödtem be.
-Jól hallotta-erősítette meg önmagát.
-Mi az,hogy nincs ilyen? De hát ő kezelte Gracet!-kiabáltam.
-Kérem nyugodjon meg,biztos félrenézte a nevét.
-Nem,biztos,hogy ez a neve,többször is elolvastam a névtáblát!-folytattam.
-Nincs ilyen orvos aki itt dolgozik,de majd utánanézek,most viszont dolgoznom kell.-fordult el.
-Mi az,hogy majd utánanéz? Lehet,hogy élet veszélyben van,maga meg le sem szarja?-üvöltöttem tovább.
-Nézze,van nagyon sok beteg,nem kivételezhetek senkivel.
-Akkor b*szódj meg,hülye r*banc!-amikor kimondtam,megcsörrent a telefonom. SMS-em jött. Ismeretlen számról. Ez állt benne:
-Na? Feltűnt a hiánya?
Bassz*meg! Michael!
-Ha egy újjal is hozzá érsz,te rohadék,kicsinállak!-írtam neki.
-Ó,nem hiszem. Inkább fizetsz és akkor talán nem ölöm meg.
-Nem fogok egy centet sem fizetni!-írtam vissza.
-Hát,te tudod,viszont addig is nagyon jól elleszünk a  kis Graceszel. Várjunk,lehet,hogy ő nem fogja annyira élvezni,mint jó magam. De hát ez már lényegtelen.
-Ne. Merd. Bántani-írtam.
-Majdnem elfelejtettem,minden egyes üzenetünk,egyel több ütés a lánynak. De hát ez is az én gondom. Élvezet lesz látni,ahogy szenved,nem de? Hiszen 1 évre elhagytad,akkor szerinted nem szenvedett? A szülei halála szerinted nem viselte meg? De te,a gonosz Andy,aki belekeveredett a maffiába,nem tehettél semmit. Sajnálatos módon. Milyen kár,pedig ha mellette lettél volna,talán nem történik meg mindez. De ez már a múlt ködébe veszett. Vagy mégsem. A lényeg,hogy vagy fizetsz,vagy te fogod végignézni,ahogy megölöm a lányt. A döntés rajtad áll. Jól gondold meg. Jaj,de nem fogsz visszaírni,hiszen nem akarsz több fájdalmat okozni a ri*ancnak,igaz-e?
Ó,hogy rohadna meg ez a bal*asz! Most mással kell előrukkolnom,hiszen számítana rá,hogy támadunk.
-Srácok! Gyertek a kórházba!  Nagyon nagy baj van!-kiabáltam a telefonba.
-Megyünk-válaszolta Jake.
-Ronnie! Gyere be a kórházba,nagy gáz van Graceszel!-kiabáltam neki is.
-Megyek-nyomta ki.

*Michael szemszöge*

Elindultam Gracehez. Alig vártam már,hogy mit fog reagálni az előző beszélgetésemre.
-Szia drága,van egy kis mondanivalóm-sétáltam be az ajtón-Tudod váltottam egy-két szót Andyvel. Ne nagyon reménykedj,ugyan is nem hajlandó fizetni. Ha pedig nem kapok pénzt,tudod mi lesz. De még kiélvezem a perceket a halálod előtt. Hiszen,egy magamfajta embernek is kell a szórakozás. Én is érezhetem jól magam. Főleg ha a közelembe van egy ilyen szép lány,mint te. Csak kicsit lehetnél kevésbé akaratosabb-simítottam végig gyönyörű,hófehér arcán.
-Te meghibbantál-röhögött a képembe gúnyosan.
-Hát oké,pedig gondolkodtam,hogy elengedem a pofonokat,de most elegem lett-kevertem le neki egyet-kettőt. na jó,talán hármat. Négyet. Sokat.
-Remélem egyenlőre elég volt ennyi. Gondold végig,amit mondtam. Alkudozni is lehet,de valamit valamiért-mosolyogtam rá.
-Eszemben sincs-mondta,most már a vértől vörös arcával rám nézve. Hihetetlen,milyen gyönyörű ez a lány. A gond,hogy ő engem nem tisztel. De majd teszek érte,bár lehet,hogy ez neki nem igazán fog kedvezni. Ez van,ezt kell szeretni.(Rímelt xD.)

*Grace szemszöge*

Remek. Már biztos,hogy meg fogok halni. De ez nem elég,ugyan is ki tudja,hogy addig mit fog csinálni velem. Nagyon fájt az arcom,ezért odaraktam a kezem. Nem kellett volna,ömlött belőle a vér. ennek a baromarcnak pedig nyilván meg sem fordul a fejében segíteni. Vagy beküldeni valakit. Viszont,ha ellenséges vagyok vele,akkor nem neki lesz rossz,sőt,ő talán még örülni is fog neki,hogy megverhet. De ha egyszer egy bipoláris f*sszal állok szemben,akkor nem lehet kiszámítani,mire,hogy reagál. egy szóval,fogalmam sincs,hogy mit kéne tennem. Nagyon félek. Rettenetesen. Ne értsétek félre,nem attól,hogy meghalok(bár attól is),hanem,hogy Ronniéknak is ártani fog. Bár,ha meghalok,nem igazán tudok mit tenni,ezért akarok életben maradni. Ez az egy dolog élet és készetet arra,hogy ne öljem meg magam. Nem akarok a fiúknak fájdalmat okozni. Én nem vagyok normális. Megint mással foglalkozom,attól a ténytől,hogy meg fogok halni,pedig nem is félek. Bravó Grace. Már nem csak egy érzelmi és lelki,talán még testi roncs is vagy,de őrült is. Na,de mi lesz később? Amikor még több időt kell ezzel a balfékkel töltenem? Csodálatos. Belegondolni sem merek.

*Andy szemszöge*

Már szétropogtattam az összes ujjam,addig amíg a fiúkat vártam. Profi vagy Biersack,ha nem keveredsz bele ebbe az egészbe,akkor nem kellene most attól tartanod,hogy kinyírják életed értelmét. Nekem persze mindig f*szságokat kell csinálnom. De azért egyszer gondolkozhatnék is esetleg. Neem,az hülyeség lenne. Teljes mértékben.

Halii!
Itt Lau...még mindig XD.
Remélem tetszett a rész :D.
Puszi <3,<3,<3,
Lau

32. Mi a f*sz van most?

Hiiii
Itt Eme..és Lau xD
Szal a mai álláspontunk: ZOMBIE .. Halál komolyan...Nah nem panaszkodunk..Kommentben le lehet cseszni hogy milyen sza*ra sikeredett!!!


* Előző részből*

Nagyon szerettem volna most beszélni Graceszel,meghallgatni,hogy milyen módon hatott rá az előző esemény,de inkább várok egy kicsit,mert nem akarom rögtön kifaggatni.

                        --------------------3 NAPPAL KÉSŐBB----------------------

*Grace szemszöge*

Ma is a kórházban ébredtem,SZERENCSÉTLENSÉGEMRE. Elég szarul vagyok,azaz rosszabbul mint tegnap.. És ez nem jelent jót! Mind1,nem nagyon foglalkoztam vele,mert jött Ronnie,és beszélgettünk. Jól esett,hogy valaki végre nem szar le,ugyanis a fiúk 3 nap óta nem is jöttek be. Ronnie kb. 10 percig maradt,de azután mondta,hogy el kell rohannia valami szarságért. Hát,kifejezetten szarul esett. No de a kis optimista Grace nem keseredett el,csak gondolkozott rohadt sok időn keresztül és észre sem vette,hogy nem iszik,sem eszik,azaz de mert egy pohár vizet sikerült lenyomnia. Hát igen ,ebből természetesen,rosszullét következett,és stb... 

A doki kb 3 óra múlva volt képes bejönni,mire én izzadságban fekve rohadt magas lázzal küzdöttem. Természetesen az a b*szott nagy láz kiütött.....

* Andy szemszöge *

Nagyon szarul érzem magam,hogy még be sem tudunk menni Gracehez. De ez a stúdiózás teljesen kikészít mindenkit. Szerintem ma is kellett menni. Már csak egy tetves szám és vége!

--Csrrrrr---

--Csrrrrr---

--Csrrrrr---

-Tessék?-szólok bele a telefonba.

-Kérem jöjjön be a kórházba,mert Mrs. Radke.... Nagyon súlyos az állapota-mondta

-Azonnal megyek.

-FIÚK!!!!!-üvöltöttem el magam.

-TESSÉK?-üvöltöttek vissza

-INDULUNK A KÓRHÁZBA-üvöltöttem rohadt sápadtan.

                                           -------------------AZ ÚTON------------------------

-Ronnie!-mondtam
-Mi az haver?-kérdezte a telefonba.
-Indulj a kórházba!!!!-mondtam kétségbeesetten-SIESS!
Ezzel leraktam.

Már benn is vagyunk.
Rohanunk a kórteremhez.
ÜRES!
Lerohantunk a dokihoz,aki nyugodtan iszogatta a kávéját. Megragadtam a pólójánál fogva és nekinyomtam VOLNA a falnak... De valaki megelőzött.
-Maga szemét,rohadék,állat!-sziszegte Ronnie a doki képébe.-Magának ott kellene lennie és őt megoperálni!!!!!
-Hééé,hééé fiúk! Már kész az operálás,semmi baj nincs,minden rendben van,de valamit még mi sem értünk, bár gyanakodunk...
 -Mr.Radke,maga lefeküdt a lánnyal?-kérdezte a doki halál nyugodtan.
Elfehéredett Ronnie.

T
E

J
Ó

I
S
T
E
N
!!!!


Az a Barom még meg is erőszakolta Gracet!!!
-Nem-suttogta Ronnie
-Nos én mentem,mert másik helyen hívnak... Viszlát!
-Jézus Grace!-mondta Ronnie és kirohant a kórházból.
-Merre van?-kérdeztem a nővértől aki ártatlanul nézett rám.
-Ki?
-Mrs.Radke-adtam meg a választ a kérdésére.
-Óóóó..16-os kórterem.
És elkezdtem rohanni mintha a fiúk nem is lennének mögöttem...Őszintén? Elfelejtettem őket. Csak tudni akartam a részleteket,hogy mi történt,hogy melyik részét vágjam először le.. A f*rkát vagy a fejét annak a balf*sz dokinak.

* Grace szemszöge *

Nem igazán tudom,hogy mi történt velem az elmúlt 1 órában. Vagy is de,arra emlékszem,hogy totál ki voltam ütve.
-Mi csinált veled az a b*lfasz?-jött be lihegve Ronnie.
-Kicsoda?-értetlenkedtem.
-Figyelj,nem haragszom rád,csak ki fogom nyírni a rohadékot,azért,amit tett.
-De ki? És mit csinált? Totál ki voltam ütve,nem tudom,hogy most mi van-kezdtem ideges lenni.
-Te jó Isten! biztos akkor csinálta,de neked tudnod kellene róla,hogy műtöttek-komolyodott el Ronnie.
-Tessék?-kérdeztem,mint egy idióta.
-Nem mondták,hogy műtenek?-kérdezte értetlenül.
-Nem-már majdnem bőgtem.
-Te most komolyan hülyének nézel? Mit akarsz ezzel elérni? Mondtam,hogy nem haragszom!-kezdett dühös lenni.
-De én nekem fogalmam sincs semmiről. Ko.voltam!-kiabáltam.
-Ezt nem hiszem el.... Miért nem mondasz igazat?-kérdezte üvöltve.
-Fogd már fel,hogy ez az igazság! Nem tudok semmit és nem értek semmit!-mondtam.
-Ó,igen? Akkor biztos azt sem tudod,hogy terhes vagy és biztos azt sem tudod,hogy nem tőlem!-köpte a képembe a szavakat.
-Mi?-kérdeztem sírva.
Nem válaszolt,csak kirohant és itt hagyott. De miért nem hisz nekem? Adtam rá okot,hogy ne bízzon bennem? Fáj. Borzasztóan fáj. És terhes vagyok? De miért nem tudok semmit?
-Maga,utolsó,hazug,senkiházi-indultam el az ajtón bejövő orvoshoz.
-Nem beszélhetsz így velem,bármennyire is a főnök kedvence vagy-zárta be az ajtót.
-Mi van?-értetlenkedtem.
-Mindjárt megérted,gyere csak velem!-mondta.
-A lóf*szt megyek!-erősködtem.
-Na jó,próbáltam nem ehhez a módszerhez folyamodni,de úgy látszik,nincs más választásom. A főnök is ezt tette volna-nyomta a pofámba a nedves kendőt. És megint képszakadás.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Egy nyirkos helyen ébredtem. Megint. Francba,ez tuti Michael. De rohadtul félek. Basszus fiúk,segítsetek rajtam. Viszont most nem az a gagyi kórházi ruha van rajtam. Csak az kéne még. Bár ami most rajtam pihen... Az.... Khm...

*Grace ruha*




Remekül néztem ki. Mint egy virágos rét. Ennek a fazonnak külön sminkese van?
-Milyen csinos vagy ma!-jött be gúnyosan vigyorogva Michael.
-Na,már csak ez hiányzott-hajtottam le a fejem,miközben elsuttogtam a mondatot. Rettenetesen féltem,hogy mi a jó eget fog velem csinálni. Csak abban bíztam,hogy nem tud mit kitalálni.
-Tessék?-emelte fel a fejem az államnál fogva csöppet sem kedvesen.
-Semmi-fordultam el.
-Milyen kis harcias vagy. Van még 1-2 módszer a tarsolyomban,amivel megtaníthatlak normálisan viselkedni-röhögött gúnyosan a gorilláival a háta mögött.
-Remek-jelentettem ki erős hangon. Vagyis csak próbáltam.
-Csak nem félsz? Bár,miért is kérdezem,biztos,hogy félsz. És ajánlom is neked,hogy félj.(nincs szóismétlés XD).
-Mi a francnak kellett megint elhoznod?-kérdeztem,még mindig a szemébe nem nézve.
-Ó,tudod Andy még mindig nem fizetett. És hát,én is szórakozhatok egy kicsit-simította végig az arcom. Na most szállt el az agyam.
-Ne. Érj. Hozzám. Undorodom tőled-tagoltam.

Csatt.

Megpofozott. Szuper,mire is számítottam? Hiszen egy degenerált,bipoláris,f*szkalappal állok szembe.
-Egyelőre egy pofon elég lesz. Még ki kell találnom,hogy mivel foglak megkínozni. Nem is tudom,talán a srácokkal kitaláljuk,igaz?
-Én,én,mondhatom,hogy mi legyen?-kérdezte az egyik rendkívül értelmes gorilla.
-Had gondolkozzam.. Nem! Most pedig gyertek ki,hagyjuk pihenni az  én kis hercegnőmet-indultak ki.

Hali embörcik XD!
Nagyon bocsi,hogy nem volt tegnap rész,de kriplik vagyunk,még mindig :3. Komi és feliratkozás megengedett :"D.
Puszi
Lau és Eme