45. Éssss*dobpergés*megint én vagyok bajban,hát persze...

*Előző részből*

Hangsúlyozom,TÉPTE,nem levette,hanem ketté szakította. Úr Isten.. Bizonyára megfogalmazódott bennetek,hogy miért nem védekeztem. Csupán azért,mert meg volt kötve a kezem. Átvitt értelemben,és szó szerint is....

*Grace szemszöge*

Az izzadság patakokban folyt le rólam,egy kis könnyel vegyítve. Esküszöm,Michael-től kevésbé félek,mint tőle..... Nézzük a jó oldalát,meghalni nem fogok,max.csak megerőszakol,és talán soha nem  fogom többé látni Ronniet,ha ezt megtudja. De van egy kis bökkenő,ennek az egész sz*rnak nincs jó oldala!! Na,ilyen helyzetben legyen az ember pozitív. Amikor tök kilátástalan a helyzet. Igen,képes vagyok ilyen szituációban is gondolkodni: Drake a nyakamat szívja,miközben felfedezőútra indult a keze a testemen. Remek,mi jöhet még? Az egyetlen reményem,hogy Ronnie,vagy valaki feljön,mert feltűnik neki,hogy régóta bent vagyunk a szobámban.

*Ronnie szemszöge*

-Na jó,én felmegyek,már több,mint tíz perc eltelt-indultam fel a lépcsőn.
-Én is-sétált utánam Andy. Végül is,ha gáz van,ketten erősebbek vagyunk.
-K*rva sz*r előérzetem van-jelentettem ki a lépcső közepén.
-Nem vagy egyedül-veregette meg a hátam Andy. Innentől kezdve kussban gyalogoltunk Grace szobája felé.

                                                        --------------------------

-Mi a f.....-nyitottam be.-Szétverlek,te senkiházi-rántottam le a fickót Grace-ről. Ja,hogy mi volt az indítékom? Csupán az,hogy a pasas félmeztelenül tapizta,a szintén félmeztelen Gracet. Meglátogatta az arcát,és egyéb testtájait az öklöm....
-Ro!-fordultam Andy felé,aki a remegő Grace kezét szorongatta.
-B*ssza meg-rohantam oda hozzájuk.-Grace,Grace,jól vagy?-fogtam meg az arcát a lánynak.
Semmi válasz.
-Szólalj már meg-ráztam meg egy kicsit.
Még mindig semmi.
-Mi a f*sz van vele?-néztem Andyre.
-Fogalmam sincs-tápászkodott fel.-Én elintézem ezt itt-mutatott az ürge irányába.-Te pedig vidd el őt innen.
-Oké-néztem rá Grace-re.-Fel tudsz állni?
Semmi válasz.
-Hülye kérdés-kaptam fel a lányt,és rohantam le.
-Mi történt vele?-rohant oda hozzám Jess.
-Az a pasas,majdnem....-kezdtem bele.
-Szétverem a gyereket..... De miért remeg?-nézett a karjaimban reszkető lányra.
-Nem tudom-akadtam ki.-Ez a baj,fogalmam sincs,mi van vele-indultam el az ajtó fele.
-Én is megyek veled-rohant utánam Jess,majd bevágódtunk a kocsiba.

                                ------------15 perc kocsikázás után---------------

-Hol a f*szomban van az a rühes doki?-kérdeztem.
-Nem tudom-indult el Jess a recepciós csajszihoz.-Elnézést,mi vagyunk,akik az imént telefonáltunk egy orvossal,nem tudja esetleg,hogy merre van az érintett?-kérdezte a nem túl szimpatikus nőtől.
-Tudja,kisasszony,több száz ember telefonált az imént,legyen szíves,normálisan elmondani,hogy kivel beszélt-válaszolta flegmán a nő.
-Valamilyen Daniellel-gondolkodott el Jess.
Oké,a tíz perc múlva nem történik semmi,én idegösszeomlást fogok kapni.

*Grace szemszöge*

Nyitva van a szemem,mégsem látok semmit. Csak magam elé bámulok,a semmibe. Nem is érzek semmit. Fogalmam sincs,mi zajlik körülöttem. Félek. Rettenetesen félek. Biztos meghaltam,vagy elájultam, Nem tudom,nem is értem,hogy mi van.

                                     -------------------------------

Várjunk,valami erős fény világít a szemembe. Hol vagyok? Olyan,mint ha,egy buborék lenne körülöttem. Csak a fényt érzékelem,mást semmit. Úgy hallom,valaki beszél. De csak foszlányokat étek belőle. Nem is tudom,hogy magyarázhatnám el ezt az érzést,ami most birtokába vett. Talán,eufórikus? Vagy....

*Ronnie szemszöge*

-Oké,hogy tele van nyomva minden sz*rral,de mikor fog már felkeni?-idegeskedtem,közben a kórházi ágyon fekvő Gracet bámulva.
-Nem tudom,de már ébren kéne lennie-tördelte a kezeit Jess.

*Grace szemszöge*

Furcsa érzésem van. Hitelen nagyon nyugodt lettem. És a félelem is elmúlt. Mi van velem? Most viszont érzem,hogy alszom. Vagy valami ilyesmi.... Megpróbáltam kinyitni a szemem. Nem megy. Mit ne mondjak,k*rva nehezemre esik gondolkodni is. De miért? Mi történt velem? Arra emlékszem,hogy Vikkel felmentünk a szobámba,és letépte a pólóm. Innentől képszakadás. Remélhetőleg valami normális helyen vagyok most. Mondjuk,Spanyol országban. Mindig is el akartam menni Madridba. Valahogy vonzz az a város. Álljunk csak meg,én komolyan ilyen hülyeségeken gondolkodom? Basszus,komoly gáz van velem. Mondjuk,ez nemújdonság. És már nem annyira megterhelő a gondolkodás. Oké,próbálkozzunk újra a szemkinyitással. Még mindig nem megy. Francba.... Pedig akkor is sikerülni fog,és kész.

                 ----------------------Egy jó pár próbálkozással később------------------------

Kinyíltak a szemeim.
-B*ssza meg,de rohadt világos van-harsantam föl. Bakker,körülöttem mindenki alszik. Igen,egy kórházban vagyok,és itt van az egész BVB és FIR. Miután körbenéztem,lepillantottam a hasamra,és szembe találtam magam a szuszogó Ronnie fejével,aki a kezemet szorongatta. De aranyos,mint egy kisgyerek. Egy rakás tetkóval...és oldalt lenyírt séróval... Oké,nem annyira kisgyerek. Késztetést éreztem rá,hogy megsimogassam az arcát. Meg is tettem. Elkapta a kezem,én meg frászt kaptam.
-Istenem-ölelt meg. Ebből ugye az következett,hogy meg is csókolt. Mit ne mondjak,k*rva jó érzés volt.-De jó,hogy végre fel óhajtottál kelni-mosolygott. Várjunk,könnyes a szeme. Sírt?
-Nem volt az olyan könnyű dolog-bőgtem el maga én is. Bár,nem tudom miért. Így jött ki rajtam,hogy ennyi ideig ki voltam ütve. Aprpó,pontosan nem is tudom,hogy:
-Meddig voltam kiütve?-kérdeztem szipogva.
-Csupán egy hétig-törölgette a szemeit.-Azt hittük,többet fel sem kelsz-hajtotta le a fejét.-Már kezdtem beletörődni,hogy elveszítelek.
-Ide figyelj,én soha nem foglak magadra hagyni-fogtam a kezeim közé az arcát.
-Legbelül,nem is hitem,hogy itt hagysz-csókolt meg. Na,ha lehet valamit szenvedélyesnek nevezni,akkor ez az volt.
-Emberek,felkelt!!!!!!-üvöltötte be Ash.
-Úr Isten,végre-lökte arrébb Ronniet Jess,majd zokogva a nyakamba borult. Nos,én is bőgni kezdtem. Az oka az volt,hogy most szembesültem azzal,hogy nekem vannak a világon a legjobb barátaim. És ez halálosan komoly.
-Basszus csajszi,elfolyik a szemfestéked-löktem el magamtól sírva nevetve.
-Ne sajátítsd ki-jött oda hozzám Andy.-Ideje volt felébredni,asszony-ölelt meg,majd puszit nyomott a homlokomra. Utána következett Jake,Jinxx,C.C. Mind a hárman halálra ölelgettek,és a lelkemre kötötték,hogy legközelebb beszerveznek mellé egy gardedámot. Én csak jót röhögtem rajtuk. Utoldóként következett Ash.
-Megfogadtam,hogy a felkelsz,egy hónapig én megyek vásárolni-röhögött.
-Csak azt ne,a végén még magadra haragítod az összes eladót-öleltem meg mosolyogva.
-Már megtettem-sírta el ő is magát.
-Na,gyerekek,fejezzük be a bőgés szakkört,és váltsunk át,hozzuk ki Gracet minél hamarabb a kórházból szakkörre-jelentettem ki.


Sziasztoook!!!
Tudom,előbbre ígértem a részt,de kipateroltak a nagynénémhez,mondván,hogy ne otthon poshadjak(megjegyzem,vele sem megyek sehova,tehát,így is,úgy is otthon poshadok,csak jelenleg nála :"D. Fucklogic xD),és csak most tudtam géphez kerülni(elcsrótam a drága jó nénikém 20000 éves laptopját). Remélem tetszett a rész,és a további tennivalókat pedig tudjátok :$.
Puszantás <3,<3,
Lauc(igen,direkt van a végén c,ez az új becenevem :D)