2. évad 1. rész(!!!!!)

 (Ugyan x év eltelt a két rész között,de múlt időben írnám,mert így jobban megy,illetve nekem/ünk jobban tetszik.)

*Grace szemszöge*

Két év után újra repülőn ültem. Betty esküvőjére tartottam,akivel az utóbbi időben egyre jobban összebarátkoztam. Kellet valaki,aki kiveri a fejemből a fiúkat,mert ez így nem mehetett tovább. Ki kellett lépnem az előző "világból" és szembe kellett néznem azzal,hogy muszáj változtatnom. Belerokkantam volna az elmúlt évek eseményeibe. Valamint,minden egyes nap borzasztóan fájt,mert annyira eltávolodtunk Ronnival egymástól,hogy két idegenként közlekedtünk a házban. Szerettem. Szeretem. És szeretni is fogom,de nem ránthat vissza a múltamba,mert nem bírnám ki.
-Mindjárt leszáll a gép-kezdett el dobogni a szívem. Őszintén? Nem akartam elmenni erre az egybekelésre. Ki akartam törölni minden érzelemmel kapcsolatos dolgot az életemből. Egyszóval,újra akartam kezdeni mindent.

---------

Lassacskán a gép beérkezett a repülőtérre,megvártam a csomagjaimat,és elvonultam a szállodába,ahova helyet foglaltam. Előtörtek belőlem az érzések,ugyanis sok minden kötött a szállodákhoz..... Többek között egy koncert. Ronnie.... Elég! Nem csinálom ezt tovább! Felballagtam a szobámhoz,majd kipakoltam. Összességében tetszett a hely,barátságos volt. Megkerestem a holnapra vásárolt ruhámat,billegtem egyet-kettőt benne a tükörben,majd levettem. Elmentem mosakodni,és ledőltem az ágyra. Nem bírtam elaludni. Izgultam,és a torkomban dobogott a szívem,magam sem tudom,miért. Le kellet valahogy nyugtatnom magam,így még egyszer beálltam a zuhany alá,és órákig áztattam magam. Jobb lett. Sokkal. Ezek után,már inkább kimerülnek éreztem magam,és egy idő után álom szökött a szememre.

------------Másnap--------

Reggel nyugodtan ébredtem. Ezerszer jobb kedvem volt,mint előző nap. Vidáman kitántorogtam a fürdőszobába,és leöblítettem az arcomat.
-Jesszus! Ide jó kora alapozó mennyiség kell!-néztem a tükörbe fintorogva. Óriási karikák díszelegtek a szemem alatt,valamint fal fehér voltam.-Nevetséges! Borzalmasan nézek ki,inkább el kellene ásnom magam a föld alá,nem pedig esküvőkre lófrálni. Mindegy,délutánig csak sikerül értelmes külsőt varázsolni magamnak. Rengeteg képet néztem,hogy milyen hajakat lehetne a fejemre gyártani,de egyik sem tetszett. Ja,igen,és jelenleg ismét vörös fürtjeim vannak. Ez már tradícióvá vált nálam. Valamint,ezzel is felejteni akartam... Nem! Nem térek ki megint erre!
-Ez nem igaz! Egy kicseszett haj nincs,ami tetszene!-kezdtem ideges lenni.
Kopogtak.
-Igen?-üvöltöttem. Neeem,nem nyitnám ki az ajtót,a világért sem.
-Ne haragudj,te vagy Grace Starlight? Az a Grace Starlight,aki Ro.....-nem engedtem,hogy végigmondja,közbevágtam.
-Nem! Szerintem rossz helyen jársz!
-Oh,ne haragudj-hallottam meg,ahogy ellépdel.
Istenem,de bunkó vagyok. Mondjuk,azért ő is pofátlan volt... Lényegtelen.
-Megvaaaan! Ez kell nekem!-láttam meg egy videót,amiben viszonylag könnyen elkészíthető frizurán ügyeskedett egy csaj.-Bááár,tekintve a kézügyességemet,nem hiszem,hogy nekem ez egyszerűnek számítana. Jó,azért még van rá egy egész délelőtt,hogy rá tudjak készülni. Addig csak összehozom.

----------------

-Na,már csak két óra van hátra. Lehet,készülődni kéne,de csak kéne.... Szokásomhoz híven,most sem kezdtem el időben semmit,így ismét késve indultam el a szállodából.

*Grace ruha*

-Basszuuuuus,nem fogok odaérni-rohantam a "csöppet" magassarkú cipőmben. Egy laza 30 perc rohanás után sikerült befutnom,valószínűleg utolsónak a helyszínre. Kicsit rendbe szedtem magam,és beléptem. Tele volt az egész hely emberekkel,volt aki már lerészegedett,volt aki csak készült lerészegedni.
-Graceeeeee,de jó,hogy itt vagy! Segítened kell felvenni a ruhámat!-kezdett el maga után ráncigálni Betty. Néhány rángatással később összeraktam a lányt,sok szerencsét kívántam,és elvonultam a többi ember közé. De valamivel nem számoltam. 12 szempár szegeződött rám,akiket már nagyon jól ismertem. Ledermedtem. Nem tudtam,mit csináljak. Éreztem,hogy a forró könnyeim végig szántják az arcomat. Nem akartam,hogy lássák. Nem akartam,hogy lássanak. Nem akartam,hogy itt legyenek. El akartam menekülni előlük. Utáltam ezt az érzést. Fájt látni őket,de legfőképpen egy valakit:őt. Őt,aki még két év után is ugyan úgy nézett ki,az ingét csak félig tűrte be,és a nyakkendője sem volt rendesen megkötve. Mint mindig. Egy fájdalmas mosoly terült szét az arcomon. Visszafordultam,és menekültem. El akartam menni. A hátsó kijárathoz verekedtem át magam a tömegen,de nem volt egyszerű. Néhány őrült a szoknyámat húzogatta,amin csak még jobban elkeseredtem,és patakokban folytak a könnyeim. Amint a kijárathoz értem,egy megkönnyebbült sóhajtás hagyta el a számat. De valaki visszarántott a karomnál fogva.
-Engedj el!-kerültem szándékosan a tekintetét.
-Nem-suttogta.-Nem engedlek el újra-hagyták el a száját a szavak. A szavak,amik nyílként fúródtak belém.



Sziasztok!
Itten lenne a folytatás. Remélem tetszett,igyekeztem minél jobban kifejezni az egyes dolgokat,bár nem vagyok olyan profi,de próbálkoztam :).
Pusszantalak benneteket,
Lau <3

Epilógus

*Grace szemszöge *

Itt ülök a repülőn. Hogy miért is? 

*Visszatekintés 3 órával ez előttre *

Félelem. Ez volt az az érzés amit minden nap éreztem. Amióta majdnem öngyilkos lettem,azóta labilis az állapotom. Sajnos nem csak az állapotom labilis,hanem a kapcsolatom Ronnieval is. Nagyon sokszor veszekedünk,mindent megtilt nekem,nem mehetek ki az utcára anélkül,hogy ne lenne mellettem testőr.

 Srácokkal nem is beszélünk. Sokáig nem tudtam aludni emiatt, de a legvégén beletörődtem,hogy elhagytak. Nem voltak képesek nekem akkor segíteni,amikor szükségem lett volna rájuk,ez pedig nagyon rosszul érintett. Nemhogy sírtam,hanem keservesen zokogtam,amikor Jess felhívott és közölte velem,hogy ő így nem képes élni,azt tudva,hogy én annyira kiszámíthatatlan vagyok (értem ez alatt,hogy majdnem megöltem magam,csak szerencsétlenségemre/szerencsémre nem volt golyó abban a ki*eszett fegyverben). Ezek után minden rosszabb lett. 

Ma sem tudtam aludni,ugyanis Jess utolsó szavai járnak a fejemben: "Rengeteg zsákutca van,és nem látok más kiutat.Viszlát Grace! ".

Ronnie  békésen szundít,nem is értem,hogy én miért nem vagyok képes erre.-ezek a gondolatok járnak a fejemben ,miközben megyek le a lépcsőn,hogy igyak valamit ugyanis szomjan halok. Amint leérek leveszek egy poharat megtöltöm vízzel,és elkezdem inni.Talán nyugodtak tűnhetek,ahogy megiszom a vizet,pedig a gondolataim ezerrel ostromolnak engem.

"Rengeteg zsákutca van,és nem látok más kiutat."-Hmm....lehet,hogy nekem is ezt kéne tennem. Gyáván elmenekülni a bajok elől. És ekkor egy gondolat szöget ütött a fejembe. Mi lenne ha elmennék egy másik országba, és ott kezdenék újra mindent...Nem is rossz ötlet...

Minek után mindent precízen elterveztem,foglaltam egy repülő jegyet Sydneybe.És most jöjjön a nehezebbik része. A búcsúzás..  Először is 2 levelet fogok írni. Egy levelet Jessnek és a fiúknak, és egy levelet Ronnienak.


Jessnek,Andynek,Ashnek,Jakenek,Jinxxnek és CC.-nek

Amikor ti ezt a levelet fogjátok olvasni,(már ha valamikor elolvassátok) addigra én már megérkeztem az új otthonomba. Miért mentem el? Na,ez a kérdés sokatokat fog érdekelni,de ha kicsit is ismertek,akkor tudjátok rá a választ. Nem voltam soha egy erős nő,ezért ezt a sok nyomást most sem bírtam elviselni. Sajnálom,hogy így végződött. Nem voltam nagyon érzelgős ember, így be is fejezem a rövid levelem.
Millió puszi és ölelés
a TI Gracetek <3


Kedves,drága egyetlen Ronniem!
Tudod milyen nehéz nekem ezt a levelet megírni?  Hány könnycseppet ejtettem,miközben ezeket a sorokat leírtam neked? Nincs olyan dolog,amellyel ki tudnám fejezni az irántad való érzéseimet! És,hogy ezek után, miért mentem el? A választ olyan egyszerű. Mert szeretlek. Belegebednék,ha végig kéne néznem,hogy tönkre megy a kapcsolatunk. Neked sokkal jobb így. Új és normális életed lesz egy olyan lány nélkül,aki mindig kórházba és bajba keveredik. Mérhetetlenül sajnálom,de hidd el,hogy így sokkal jobb lesz neked!
Szeretlek...

Miután a kettő levelet megírtan,nekiálltam,és szuper némasággal összepakoltam néhány ruhát,fogkefét,törülközőt,cipőket..... Kb 30 perc múlva készen vártam a taxi érkezését ami kivisz a reptérre.

*A repülőn*

Miközben ezek a gondolatok ellepték az agyam,megérkeztünk. Kiszálltam  a repülőből,és magabiztosan kijelentettem:

Kezdjünk mindent előlről!!






Sziasztok! 
Ezzel a részel befejeztük az 1 évadot,de nyugi mert miközben én (Emese) írtam ezt a részt,addig Lau írta a 2. évad 1 részét. Tehát a 2. évad 1. része már olvasható is! 
Pusszantás
Eme 

65. Egy. Kettő. Három.

 *Előző részből*

-Inkább becsüld meg a tudatlanságod-válaszolta.
-Késő-próbáltam visszanyomni az előtörő könnyeimet.

*Grace szemszöge*

-Szarrá fagyok-törtem meg a,már enyhén kínossá váló csendet.
-Nekem már úgyis mindegy,tessék-nyomott a kezembe egy pulcsit.
-Ezt hogy érted?-néztem rá.
-Hát így-szólalt meg az egyik gorilla,majd,nem viccelek,szó szerint kitörte a nyakát a srácnak.-És ha nem fogod be,te is követheted őt.
Na jó,eddig tartott az,hogy nem fogok bőgni. Patakokban ömlöttek a könnyeim. Minden reményem elveszett,az életem lepergett előttem.
-Ha nem fejezed be,mielőtt Ő ideér,kitöröm a gerinced!-szorította meg a karomat egy másik gorilla.

---------------------------

-Lám lám,hát csak nem a drágalátos Grace van itt?-sétált be az ajtón... Michael.
-Ez nem lehet!-ordítottam.-Te halott vagy! Ez egy ki*aszott álom!-kezdtem el rohanni,de nem sokáig jutottam,ugyanis elállták az utam.-Ne gyere közelebb! Hozzám ne merj érni,te degenerált elme roggyant szörnyeteg! Andyék mindjárt itt lesznek,és könyörögni fogsz neki,térden állva,hogy hagyjon életben!
-Úgy látszik,a gyönyörű arcod nem lett kisebb-röhögött.-No nem baj,majd dolgozunk rajta-tessékelt ki rajtam kívül mindenkit a teremből.-Na ide figyelj!-fogta az egyik keze közé az állam.-Már nem igazán izgatja a fantáziám,hogy a barátocskád fizet-e,sokkal inkább te érdekelsz-húzta a száját kaján vigyorra. Legszívesebben bemostam volna neki,de nem tettem.
-Mit akarsz tőlem? Elvetted a családomat,kis híján Andyéket is kinyírtad,mi kell még?!-köptem a szemébe a szavakat.
-Te-húzott a derekamnál fogva magához.-Azt akarom,hogy az enyém legyél. Csakis az enyém,örökre.
-Arról tegyél le f*szfej,ha beledöglök is,akkor sem számíthatsz rám ilyen téren!
-Szerintem neked is jobb lenne,ha nem ellenkeznél. Tudod,akkor nem kellene "olyan" módszerekhez folyamodnom-vigyorgott még mindig.



Nem tudom,hogy mi vitt rá,de egy jól irányzott mozdulattal lekevertem neki egyet. Láthatóan váratlanul érte a dolog,ezért büszke voltam magamra. Pontosan tudtam,hogy pár perc,és Andy itt lesz,mert láttam,amikor az az idióta Tim elhozott,hogy jön utánunk. A számításaim be is igazolódtak,mielőtt ez az elmebeteg bármit is csinálhatott volna,kivágódott az ajtó,és Andy,pár emberrel az oldalán berontott. Michaelen nem láttam meglepettséget. Sokkal inkább önelégült mosolyt az arcán.
-Gyerekek,arra nem számítottatok,hogy ha akartam volna,már a lány halott lenne-lendítette a nyakam köré a karját,majd a fejemhez nyomta a pisztolyt.
-Ha lelövöd,te is vele halsz-szólalt meg Andy.
És akkor valami váratlan történt. Az egyik gorilla letépte rólam Michaelt,és nekiesett.
-Drake?!-döbbentem le.
-Szevasz kislány,régen láttalak-jelentette ki az említett.
Azonban ő elég kevésnek bizonyult a seggarchoz,így Andy a segítségére sietett. De nem ment könnyen,Michael összes embere a földön feküdt már. Később ő is,de,ami kevésbé volt jó,hogy Andyék is. Nem tudtam mit csináljak,mert hajszálon múlt,hogy az elmebeteg kinyírja-e Andyt vagy sem.
-Ha bántani mered,meghúzom a ravaszt!-tartottam a fejemhez a pisztolyt.
-Ne nevettess!
-Nem viccelek-markoltam meg jobban a tárgyat könnyekkel teli szemmel.
Nem volt más választásom,Michaelt nem tudtam lelőni,mert nem találnám el.
-Három másodperced van,hogy elengedd őket!-vettem erőt magamon.
Látszólag ez róla lepergett.
-Egy.

-----------------------

-Kettő.

-------------------------

-Három.

---------------------------


Sziasztok!
Tudom,hogy kicsit(rohadtul)rövid lett a rész,de előre el van tervezve a dolog,így muszáj volt itt befejeznem.
A folytatás,ha van időnk,akkor hétköznap lesz,ha nincs,akkor legkésőbb jövő  hétvégéig felkerül. Remélem tetszett <3,<3
Lau

Bejelentés

Sziasztok!
Ne haragudjatok,hogy már nagyon rég óta nem volt rész,de idő és kreativitás hiányában szenvedünk. Szeretnénk lezárni ezt az évadot,és egy újat kezdeni. Ezen a hétvégén már nem tudunk írni,de a következőn mindenképpen lesz rész :).
Puszi <3,
Lau és Eme

64. Déjà vu

*Előző részből*

-De csak így tudok segíteni neked-néztem fel rá.
-Tévedsz-csókolt meg.

*Grace szemszöge*

--------------Másnap----------------

-Ashley,utoljára kérdezem meg,hova tetted azt a lapot,amivel beengednek Tony-hoz?-kezdtem már-már idegösszeomlást kapni.
-Nem tudom,oké? Fogalmam sincs,tegnap még a kezemben volt-vakarta a tarkóját.
-Na,most tuti,fejbe foglak verni-indultam meg felé.
-Mindenki megért Grace,de ezt nézd el neki-fogta át a derekam hátulról Andy.
-Ember,ez az utolsó utáni alkalom volt,hogy nem b*sztalak szájba-vágódtam le a kanapéra.
Néma csend.
-Csörög a telóm,egy pillanat-vette fel Ash.
-A...
-Csend-mondta.
-Ash.....
-Mondom csend!
-Ashley,a tárcád tartod a füledhez-temettem a fejem Andy mellkasába.
-A kettő egy és ugyan az-indult fel az emeletre.
-Hát,rohadtul nem,lépcsőház.
-Mi az,hogy lépcsőház?-néztek rám idétlenül.
-Az a drágalátos Purdy Kitty. Sötét és korlátolt-válaszoltam.
-Kösz,ez jól esett-mosolygott rám "angyalian".
-Hát basszus,te nem vagy képes megjegyezni,hogy hova tetted azt a rohadt lapot!-ordítottam rá.-Jaj,várjunk csak,hiszen én vagyok a hibás,hogy bármit is rád mertem bízni,ne tessék haragudni,ő méltósága!
-Ne hidd azt,hogy csak te lehetsz szarul! Tudod,velem is megeshet,hogy szét vagyok esve,és....
-De veled mindig ez van,nem érted? Olyan szinten vagy megbízhatatlan,hogy szívesebben adok oda egy csontot Charlie-nak,hogy vigyázzon rá!-rohantam ki az utcára,majd bevágtam magam mögött az ajtót. Remekül indul ez a nap is.....

*Andy szemszöge*

-Ha kárt tesz magában,nem csak Ronnie fog szarrá verni,hanem én is-rohantam a lány után.

*Grace szemszöge*

Elegem van,de kicseszettül. Nem igaz,hogy amikor kéne,senkire sem számíthatok. És ezt nem arra a lapra értem,hanem általánosságban. Miközben szokás szerint,depidélutánt tartottam,a tengerparton kötöttem ki. Leheveredtem a homokba,ugyan a fenekem tele ment homokkal,de nem igazán zavart.





Már megint miért én rinyálok? Egyszer,végre más is érezhetné a fájdalmat,nem csak én. Mondjuk,ha belefulladnék a tengerbe,biztos rájönnének,kb.1 héttel később,hogy valami nem oké.

-Szevasz csajszi,mizu?-heveredett le mellém valami kapucnis csávó.
-Te meg ki a tököm vagy?-néztem rá úgy,mint Ronnie a salátára.
-Nyugi,nem vagyok sem szatír,sem perverz,de még pedofil sem-röhögött.
-El sem hiszed,hogy hányszor hallottam már ezt,de egyszer sem volt igaz. Bár jelenleg akár szarrá is verhetnél,még az sem érdekelne.
-Ez elég bizarrul hangzott-húzta fel a szemöldökét.-Ugye nem vagy sátánista emo nyáladék?
-Deho.... Igazából,már én magam sem tudom-gondolkodtam el.-Egyébként,mi is a neved?
-Tim-válaszolta.

----------------

Csend.

------------------

-Úr Isten!-pattantam fel.
-Na,leesett már?-kezdett el gúnyosan röhögni.
-Ne,ne gyere közelebb-kerestem valami fegyvert. A tengerparton. A víznél....
-Ugyan cica,mindketten tudjuk,hogy mi lesz,kérdés,hogy megnehezíted-e,vagy sem?
Lerogytam. A homokba. Térdre. Úgy éreztem,az eddigi hangyapöcsnyi erőm is elhagyott.
-Akkor maradunk az egyszerű megoldásnál,ez egy jó pont volt,látod,nem értem,pedig a főnök mindig azt mondta,hogy akaratos vagy és erős,biztos örülni fog,ha lát-mondta,bár én ezt nem nagyon értettem meg akkor. Konkrétan úgy éreztem magam,mint aki kómában van. Lesokkoltam,és fogalmam nem volt magamról,a világról,és semmiről. Nem is érzékeltem semmi és senki jelenlétét. Szörnyű volt. Előtört belőlem az az érzés,amit már régóta meg akartam fogalmazni,de nem tudtam,hogyan. És még most sem találom rá a megfelelő kifejezést.

*Ronnie szemszöge*

-Mi van?-vettem fel a telefont "barátsággal" a hangomban.
-Nincs meg Grace,gyere,most!
-Már megint mi a francot műveltetek?-sprinteltem ki a bátyám kórterméből.
-Majd kérdezd meg Ashley-t,bár nem tudom,min akadt ki ennyire-lihegett a vonal másik végén Andy.
-Remek,egyel több ok,hogy szarrá verjem-tettem le a telefont.

*Andy szemszöge*

-Ember,ezt k*rvára megszívtad-vertem fejbe a drágalátos Purdy-t.
-Hát ez remek-kezdte el b*sztatni a nyakában lógó keresztet.

----------------

----------------

*Grace szemszöge*

-Ez nem történt meg Újra. Ez nem történt meg újra..-mondogattam a jéghideg földön ülve,a térdeimre támasztva a fejem. Nem voltam olyan lelkiállapotban,hogy körülnézzek,hogy felismerjem az arcokat,és,hogy megtudjam,ki beszél hozzám.
-Nézd,kislány,ha nem akarod,hogy már az első napodon folyékony halmazállapotú legyél(morbid humor lvl 99)szerintem jobb lenne,ha úgy várnál rá,mint aki örül neki-súgta a fülembe egy nagyjából velem egyidős srác.
Nagyot nyeltem.
-Kire?-tettem fel,a már számomra fájdalmasan egyértelművé vált kérdést.
-Inkább becsüld meg a tudatlanságod-válaszolta.
-Késő-próbáltam visszanyomni az előtörő könnyeimet.

És ennyi :D.
Remélem,nem vettek meg,hogy egy "pöppet" rövid lett a rész,de úgy éreztem,már ősidők óta nem került fel új,így most írtam egyet. Eléggé megszenvedtem vele,de a végeredménnyel egészen meg vagyok elégedve :).
Puszi,
Lau

63. Nem bírom tovább...

*Előző részből*

-Rendben-bár még magamban nem egyeztem bele,szerettem volna,ha Thony kicsit megnyugszik. Nem akarom ezzel traktálni,de 18 évesen nem hiszem,hogy anya szerepet kéne játszanom,de a fontosabb az,hogy erősen kétlem,hogy ez menne. Ha úgy vesszük,még én is fiatal vagyok. Az egy dolog,hogy Ronnie már elmúlt húsz pár évvel,de....

*Grace szemszöge*

Jó,oké,nyugi Grace,majd valahogy megoldjuk,nem kell anyukának lenned,ne gondoljunk a legrosszabbra. De basszus,ilyen helyzetben,hogy a francba ne gondoljak a legrosszabbra?

-Grace,minden oké? Csak mert vagy egy fél órája itt lengetem a kezem az arcod előtt-kérdezte Ronnie felvont szemöldökkel.
-Mi? Ja,persze-ocsúdtam fel..
-Legközelebb nem kérdezni fogom,hanem rögtön rátérek a lényegre,mi a baj?
-Ahj,de baromi nehéz,és nem akarom azt,hogy bármelyikőtök is haragudjon rám-fogtam a fejem.

-Kinyögöd végre,vagy harapófogóval húzzam ki belőled?-tördelte az ujjait Ronnie.
-Hát,Thony kérte,hogy ha ő nem lesz,mi neveljük Mandy-t-doboltam a talpammal idegességemben.
-Upf.
-Hát,basszus ezzel most kisegítettél-rúgtam bele az első tárgyba,ami a lábam közelébe akadt. És ez a másik lában volt.-F*szom!
-Elvárod,hogy ilyen helyzetben valami okosságot mondjak? Nem vagyok mindenható,hogy megváltsam a világot!-szegezte az égnek a tekintetét.
-A te testvéred-jegyeztem meg.
-Na ebből most lett k*rvára elegem-állt fel.-Ha normálisan tudsz beszélgetni,majd gyere vissza!-mutatott az ajtó irányába.
-Te mekkora seggfej vagy!-röhögtem el magam,majd bevágtam magam mögött az ajtót. Néha,vagyis az utóbbi időben egyre jobban úgy érzem,hogy felesleges vagyok. Ha mondjuk eltűnnék innen és kiköltöznék Afganisztánba,senkinek nem lenne gondja velem. 

----------------------

-Te meg mi a szöszt keresel itt? Nem úgy volt,hogy leálltál?-nézett rám idétlenül a csapos srác.
-Olyat kérek,ami kiüt. Végre egyszer segg részegre iszom magam,hátha elüt egy kocsi-vágódtam le a székre.
-Már nem azért,de a múltkori eset nem igazán sült el jól-ingatta a fejét.
-Bogaram,nem vagy az anyám,sem senkim,hogy aggódj értem,úgyhogy ne tedd-vigyorogtam rá valami retardált fejjel.-Nem mellesleg az életem egyenlő egy rakás szarral,tehát bőven belefér az,hogy ezt ide nekem adod-vettem ki a kezéből a whiskey-s poharat.
-Te meghibbantál-ingatta a fejét. Na igen,még nagyon az elején elég sokat jártam ide,így mindenki vágja,hogy ki vagyok.
-Inkább most tértem észhez-löktem le még egy adagot.
-Ha a földön fogsz fetrengeni,én esküszöm,nem viszlek haza-tolt elém valamit.-Ez a legerősebb,a hely ajándéka,érezd a szeretetem-kacsintott rám.
-Köszöntem-húztam meg a pohár tartalmát.-Upf,ebben aztán van cucc-támasztottam a fejem a pultra.
-Én szóltam-húzta ördögi vigyorra a száját.
-Már nem azért,mert könnyen felejtek,de hány éves is vagy?-érdeklődtem egy "pöppet" becsiccsentve.
-Ezt már huszadjára kérdezed meg egymás után,és még mindig 24 vagyok-törölgette a poharakat.
-Azt hittem,még nem töltötted be a húszat,olyan szüzesen nézel ki-lökdöstem a jégdarabkákat az üvegben.
-Sajnos még az vagyok-húzta meg ő is az itókát.-De csak lélekben,testileg már rohadtul nem-röhögte el magát.
-Akkor most ezt úgy kéne értelmeznem,hogy egy piás vagy narkós seggfej vagy,aki,ha úgy tartja kedve,megdönt egy csajt és tovább áll?-kérdeztem.
-Pontosan-húzta el féloldalasan a száját.-Éppen téged is megdöntenélek-hajolt közelebb.
-Ácsi,ácsi,részegen nincs szex,ez alap szabály,bármennyire is be vagyok állva,ezt nem felejtem el.
-Akkor ezt beszoptam-nyitott ki még egy üveget.
-Hát,ez cumi-rántottam meg a vállam.-Egyébként,minek jó pofiztál az elején? Rögtön elém állhattál volna,hogy figyu már,csak azért vagyok nagy arc,mert már rég nem keféltem egy jót-röhögtem el magam.
-Reménykedtem a sikerben,azért-röhögött velem ő is.
-Hát barátom,akkor ez mindkettőnknek szar helyzet-löktem le még kettőt.-Hopika,csörög a telcsike,egy pillcsike-vettem fel.-Mizu?-szóltam bele.
-Hol a büdös életben vagy? Basszus,a fél várost bejártuk érted-hallottam meg Ronnie hangját.
-Hát,tudod,egy kicsit jól érzem magam,mert téged ugye idegesítelek-nyomtam ki.-Mennyire tűnt piásnak a hangom?-fordultam a pultos srác felé.
-Amíg nem érzi a szájszagod,nincs gáz-tolt elém egy üveget.-Nyugi,nem party drog,csak Martini.
-Az gyenge,mást kérek,de kezdetnek ez is jó-húztam meg.
-Akkor ez lenne már a sokadik kezdet-lökött elém még valamit.
-Igyunk,mondjuk,mit tudom én-rántottam meg a vállam.
-Igyunk a szeretetre-röhögte el magát.-Meg a világbékére.
-Te tiszta hülye vagy-ingattam a fejem szintén vihogva.-Inkább arra,hogy mától,végre,talán először,jól érzem magam!-emeltem fel a poharamat,majd koccintottunk.

---------------------

-Lehet,hogy piás vagyok,de arra emlékszem,hogy nem én pateroltalak ki a kórteremből,hanem te engem,úgyhogy ne hibáztass,azért meg pláne nem,hogy ittam egy kicsit-vágtam,a,már valószínűleg az idegességtől felrobbanó Ronnie fejéhez.-Elvileg az elején te is ittál,nem,de? Kis híján börtön lett belőle,igaz? Akkor? Miért is oktatsz te engem?
-Tudod,azért,mert tanultam abból,amit tettem,és nem akarom,hogy veled is ez legyen,mert már megjártam a poklot.
-Igen? Akkor nézz csak rám!-kaptam le a felsőm.-Tele vagyok kék-zöld foltokkal,és be nem gyógyult sebekkel,valamint hegekkel! Szerinted milyen érzés együtt élni ezekkel? Minden áldott nap,ahogy végignézek magamon,elborzaszt a látvány! Emlékszel arra,amikor még minden normális volt? Akkor még én is az voltam,de most már belefáradtam és beleőrültem ebbe az egész szarba! Minden jogom megvan rá,hogy hulla részegre igyam magam! És okom is akad bőven,ami miatt ezt teszem-kezdtem már-már hisztérikusan üvölteni.
-Ha így haladsz,kinyírod magad,értsd meg! Nem lehet ezt csinálni,ez nem élet!-emelte fel a hangját.
-Nem élet? Cöh,nem élet? Félholtra vert egy őrült,többször is! Kórházban voltam,mert sokkot kaptam attól,hogy a volt barátom meg akart erőszakolni! Jaj,majdnem elfelejtettem,hogy az az idióta ölte meg a szüleimet! Konkrétan abban az időszakomban az öngyilkosság gondolata kerülgetett! Elütött egy kocsi! Basszus,és túléltem! Mindent,egy ki*aszott túlélő vagyok! És akkor te ezt minek nevezed? Hm? Mert ez sem élet,rohadtul nem az-zokogtam.-És én szeretnék segíteni neked,hidd el,minden vágyam az,hogy Thony-val ne legyen semmi,de nekem ez nagyon sok. Tudod mikor voltam utoljára,őszintén,és felhőtlenül boldog? Amikor megismertelek. Szeretnék végre újra önfeledten nevetni! Mint kiskoromban,gyerekként,szeretni!
-Gyere ide-ölelt magához.-Én megértem,és szinte tökéletesen át tudom érezni a helyzeted,de ha a múltba kapaszkodsz,nem lesz jobb soha sem.
-Én próbálkozom,de mindig,amikor segíteni akarok,vagy jobbra fordul minden,történik valami rossz,és úgy érzem,ezek velem járnak-próbáltam lehiggadni.
-Ez nem igaz. Thony terhét ne cipeld a válladon,mert nem fogod elbírni,és én ezt nem akarom-nyomott puszit a homlokomra.
-De csak így tudok segíteni neked-néztem fel rá.
-Tévedsz-csókolt meg.

Sziasztok!
Ma eleve ilyen depis hangulatban voltam,úgyhogy ez rányomta a részre a bélyegét. Remélem,azért tetszett :).
Puszi <3,
Lau

62. Karácsóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóny

*Decemberben*

*Grace szemszöge*

-Andy,ha kettő percen belül nem jössz le,feldugom a seggedbe a mézes kalácsot,majd lenyomom a torkodon!-üvöltöttem fel így karácsonykor a hangulathoz híven.
-Nyugodjál már le,nem fogom felvenni a rénszarvasos k*rva nagy pulcsit,ha tetszik,ha nem!-hallottam meg drága Andy testvérünk hangját.
-De igen is felveszed,mert én is magamra vettem egy télapósat,aminek,ha megnyomod az orrát,elénekli a Marrry Christmas-t-sétáltam fel a lépcsőn. Andy látványától onkrétan sírva fetrengtem a röhögéstől.
-Nem röhög,együtt érez,különösen úgy,hogy te sem nézel ki jobban-ölelt meg.
-Ez egy insta gyanús kép-vettem elő a telefonom.

Dö pikcsör:


-Vidd innen a rohadt cicád-nyomtam a kezébe az új "barátunkat".
-Ne a cicát szídd-húzta magához a kisállatot.
-Hát akkor kit,téged?-húztam el kicsit kárörvendően a szám.
-Ebbe most ne menjünk bele,karácsony van-nézett rám.
-Oké,oké-emeltem fel védekezően a kezem.
-Gyerekek,lehúztátok magatokat a wc-n?-üvöltött fel Ronnie.
-Csak ki kellett húznom a földből ezt a gyökeret-sétáltam le mosolyogva.
 (Lö szóismétlés)
-Ügyes kislány-veregette meg a fejem.
-Ez most komoly? Cöh,azt hittem,legalább valami perverzebb mondatot kapok-nyújtottam ki a nyelvem.
-Gondoltam,estére meghagyom ezeket a gondolatokat-súgta a fülembe.
-Megegyeztünk-indultam ki a konyhába.-Szóval,kajaaaaaaaa,Asheyyyyyyyy,hallod?-ordítottam az említett fülébe.
-Ja,hallom-tápászkodott fel.-Csak nem tanga alakú sütiket sütöttél?-vigyorgott rám.
-Miután kitéptem a vakbeled és odaadtam Charlinak,na akkor fogok ilyeneket csinálni-löktem be az étkezőbe.

*Pár falat kajával később*

-Ajándékozááááááááááááás-sprinteltem fel az emeletre.
-Viiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii-rohant utánam Ashley.

----------------

-Tessék,te,nyomorék,érezd a szeretetem-nyomtam Ash kezébe az ajándékot.
-Jaj,nehogy elolvadjak-forgatta a szemeit.-Az igen! Mégis csak kaptam tanga alakú sütiket-vigyorodott el,majd megölelt.
-Én jövök-jelentette ki Jake.-Na,mivel egy rohadék vagyok,most szembesülhetsz ezzel-"mosolygott rám angyalian".
-Én is szeretlek-nyitottam ki a dobozt.-A k*rva nénikédet,szétb*szom a szádat-vágtam a fejéhez.-Mi az,hogy egy harisnyatartót veszel? Sexshopba mentetek vásárolni,vagy mi?
-Az enyémet még ki sem nyitottad-nézett fel a tv-ből Ronnie.
-Akarom én tudni,hogy mit adsz?-kérdeztem.
-Hát naná-nyomott a kezembe egy dobozt. Eleve gyanús volt,mert ilyen tárolókban eddig csak fehérneműt láttam,de hát,gondoltam,csak nem olyan idióta.
-Téged. Szét. Foglak. Tépni.-néztem fel a doboz felől.
-Felvehetnéd most. Akár táncolhatnál is nekem benne-mutatott a dobozban lévő tangára. Hát,azt meg kell hagyni,hogy szép volt,na,de akkor is....
-Csak abban?-húztam el a szám.
-Akár-ölelt át.

--------------

-A K*RVA ÉLETBE,HÚZZATOK MÁR FEL SZOBÁRA!!!!!!-üvöltötte be Ashley.
-Az lesz-mutattam be neki.

---------Az ajándékozás után------------

-Ki a franc hív este 10-kor?-kérdezte Ronnie.
-Felvegyem?-érdeklődtem.
-Nem kell-mosolygott.-Halló?-hangosította ki.
-Ön Anthony Radke hozzátartozója?-kérdezte egy ismerős hang.
-Igen,miért?
-A családtagja motorbalesetet szenvedett,jöjjenek be,mert haldoklik-csuklott el a nő hangja.
-Úr Isten-kaptam a szám elé a kezem.
-Megyünk-nyomta ki Ronnie a telefont.
-Nyugi-szorítottam meg a kezét. Nem válaszolt,csak maga után húzott a kocsiig.
-Ha bármi b....-kezdett bele.
-Semmi baj-bújtam hozzá.-Túléltünk már egy s mást,ez most sem lesz másképpen-próbáltam valami biztató mosolyt kreálni,de nem igazán jött össze.

------------------------

-Thony,bírd ki! Szükségünk van rád-szorongatta a bátyja kezét Ronnie.
-Főleg Mady-nek-tettem hozzá
-Én próbálkozom,de nagyon fáj-emelte meg a kezét Thony.
-Hagyd!-kaptam utána.-Odaadom én-nyúltam a vizespohárért.
-Köszönöm-próbált mosolyogni,de tiszta seb volt az arca. Szép kis karácsonyunk van....
-Grace,menjetek haza nyugodtan,én itt maradok-fordult felém Ronnie.
-Erről most tegyél le,nem hagylak itt titeket.
-Figyeljetek,nem akarok bunkó lenni,de nekünk holnap próbánk lesz,viszont utána rögtön bejövünk-magyarázta Andy.

----------Másnap-----------

Úgy keltem fel,hogy félig a kanapéról lelógva,Thony kórtermében fekszem.Hát,mit ne mondja,kicseszett kényelmetlen volt. Megpróbáltam viszonylag halkan előkotorni a telefonomat,hogy azért mégis csak tudjam,hogy nem álmodtam-e ezt az egészet,és igazából most is álmodnék,majd ha felébredek,újra a boldog karácsonyi légkör néz vissza rám. De nem így van,és ezt pontosan tudom.
Kicsivel később már Ronni-ék is fent voltak.
-Pillanat,és jövök-sétált ki az ajtón.
-Grace,muszáj beszélnünk-szólalt meg Thony.
-Mondd!-ültem le mellé.
-Mivel nem valószínű,hogy a Januárt megélem,szeretnélek megkérni rá,hogy Mandy-re vigyázzatok. Bár a nővéremre is bízhatnám,én titeket választottalak.
-Ne mondj ilyeneket.-tartottam némi szünetet.-Nézd,én nagyon szeretnék segíteni nekd,de ez így baromi nehéz-fogtam a fejem.
-Kérlek,ennyit tegyetek meg!
-Rendben-bár még magamban nem egyeztem bele,szerettem volna,ha Thony kicsit megnyugszik. Nem akarom ezzel traktálni,de 18 évesen nem hiszem,hogy anya szerepet kéne játszanom,de a fontosabb az,hogy erősen kétlem,hogy ez menne. Ha úgy vesszük,még én is fiatal vagyok. Az egy dolog,hogy Ronnie már elmúlt húsz pár évvel,de....

Sziasztok!
Ennyi lett volna ez a rész,remélem tetszett. Sokat szenvedtünk vele,úgyhogy izzadtsággal és röhögéstől származó könnyekkel lett megírva :D.
Puszi <3,
Lauc és Eme

61. !!!444!!!OMG!!!444!!!

*Előző részből*

-Az élet szar-jegyezte meg Ryan.
-Pláne,ha ilyen pozitívan állsz hozzá-nevettem el magam.

*Grace szemszöge*

-Kik lesznek itt?-érdeklődtem a színpad mögött sétálva.
-Mindenki,aki rock,vagy metál zenét játszik-válaszolta Ronnie.
-Bővebben?
-Ők-nyomott a kezembe egy papírt.


-Akkor,gondolom elég nagy felhajtás lesz-tördeltem az ujjaim.
-Igen,de már hozzászoktunk-fordult felém.-Baj van?
-Nincs,csak kíváncsi voltam.
-Biztos?
-Igen,biztos-nyomtam puszit az arcára.-És mikor jöttök ti?
-Harmadikok vagyunk-válaszolta.


-----------Néhány perccel a koncert előtt----------

-Izgulsz?-kérdeztem a már teljes "harci díszben" álló Ronniet.
-Nem,miért?-válaszolta. Semmi magabiztossággal a hangjában.
-Ja,azt látom-szorítottam meg a remegő kezeit.-Viszont ezen segíthetek-csókoltam meg.
............
-Jobb lett?-kérdeztem egy angyali vigyor kíséretében.
-Sokkal-húzta el ő is a száját.
-Akkor húzzál kifele a színpadra,és olyan show-t nyomjál le,hogy azt még a Guns'n Roses is megirigyelje!
-Igen is,asszonyság-nyomot puszit az arcomra,majd elsétált. Vagyis inkább felsprintelt a színpadra. Szokásához híven,rohadt jól énekelt,a fiúk zenélésével egyetemben. Nem véletlen,hogy ennyien szeretik. Időnként egy-egy kamera felém is irányult,ami vagy azt vette fel,ahogy idétlenül éneklem,vagy integettem,pontosabban kalimpáltam az ujjaimmal. De aztán eljött az a perc,amikor azt hittem,meghalok,elájulok,elrohanok,sikítok:(Nem,nem lőtték le gépfegyverrel Justin Biber-t,sem a One Direction-t)
-A következő dalt nem egyedül éneklem-fordult felém Ronnie.-Úgyhogy szeretném megkérni,nagyságos asszony,hogy fáradjon ide közénk.
Nem,nem,nem,nem. Elkezdtem hátrálni,de szembesülnöm kellett,hogy kettő igen nagy "gorilla" áll mögöttem,és nem igen szeretnének arrébb ballagni.
-Ne szórakozz már-indult el felém.-Úgy is tudod,hogy ki foglak rángatni-villantott egy 1000W-os vigyort.
-Ja,meg kellett volna szoknom így egy év után-morogtam az orrom alatt. Tehát,akkor új útvonalat kéne kitalálnom a menekülésre.
-Tudom,mi jár a fejedben,de erről tegyél le. Igen is énekelni fogsz,és kész-súgta a fülembe,majd elkezdett feltolni a színpadra. Van egy olyan előérzetem,hogy ebből rohadt nagy égés lesz. De nem az ő részéről,hanem az enyémről.

*Andy szemszöge*

Miközben valamelyik gyökér telekente a szemgolyóm fekete tussal felfigyeltem valamire.
-Lehet,hogy megőrültem,de esküszöm,Grace hangját hallom-jelentettem ki.-Mondjuk,miután leüvöltötte a fejem,az is meglehet,hogy azóta is cseng a fülem.
-Én is ezen gondolkodtam,de erősen kétlem,hogy ő,ugyanis szerintem még tüzes vasvillával sem lehetne őt kikergetni a színpadra-tette hozzá C.C.
-De Ronnie-nak éppen sikerülhet-nézett rám Ash.
-B*ssza meg,eltöröm a kezedet,nem tanították meg,hogy a fekete szemcerka nem a szemembe,hanem a szememre való?-kérdeztem némi indulattal a hangomban.
-Csináld meg magadnak,ha ennyire tudod-vágott vissza a csaj.
-Az lesz-vettem ki a kezéből a cuccokat.-De előtte még akkor is meg fogom nézni,hogy Grace-e az,aki énekel,ha félig kikent fejjel kell majd színpadra állnom,akkor is-tápászkodtam fel.
Elindultam a színpad felé,majd nyugtáztam,hogy talán nem vagyok teljesen őrült,és tényleg Grace énekel.
-Azt a rohadt-esett le az állam.-Azt hogy a jó életbe sikeredett neki összehozni? Jó,tehát csak én vagyok ott leragadva,hogy Grace nem énekel közönség előtt. De nekem erről tudni kéne,mert állítólag én vagyok a legjobb barátja. Bár,azok után,amiket a fejemhez vágott,nem tudom,hogy ő mit gondol. Ja,várjunk,azt,hogy egy balf*sz vagyok,aki örökké kiucsesz vele,ami,valljuk be,igaz is,ugyan is eddig egy nap nem telt el úgy,hogy ne b*szogattam volna valamilyen hülyeségemmel. Vagy,ha nem én csináltam,megtette azt a többi idióta,pl. Drake,Viktor,Michael meg ez a mostani kettő gyökér.






NINCS ÖTLETÜNK,ENNYI .-.



Na szóval,az van,hogy ma még megpróbálunk összehozni valamit,de ezt a részt már nem igazán tudjuk folytatni,sorry c:

60. Ennyi...

*Előző részből*

-Nem,a legjobb barátod vagyok,a testvéred,a családod,és,tudod,nem szeretném végignézni,hogy meghalsz. Ezen mit nem lehet érteni?-emelte fel a hangját.
-Nem én nem értem,hanem te-léptem ki az ajtón.

*Grace szemszöge*

-Nem. Mész. Sehova. Megértetted?-kapott utánam Andy elsötétült tekintettel.
-Most lett rohadtul elegem,úgy beszélsz velem,mintha az én hibám lenne ez az egész,közben k*rvára a te ügyed. Nem én keveredtem bele ebbe,hanem te kevertél bele. Te tehetsz róla,mert ha ez nem történt volna meg,talán most nem kellene azon aggódni,hogy bármelyik percben meghalhatok!-emeltem fel a hangom.-És nem akarom azt hallani,hogy "ezzel neked akartam jót" vagy "ezt a te érdekedben tettem". Ha így lett volna,nem hagytál volna egy évre magamra,hogy aztán egyedül rohadjak meg! És azért vagyok most olyan,amilyen,mert ez lett belőlem! Azok után,amiken keresztül mentem,hálát kellene adnod az égnek,hogy nem lettem öngyilkos! Térden állva kellene könyörögnöd nekem,hogy megbocsássak neked,mert lelkileg tönkreteszel! Nem veszed észre,hogy egy érzelmi roncs vagyok!? És ez a te műved!-ugrottam volna neki,de valaki hátulról lefogott.
-Oké,Grace,higgadj le-hallottam meg Ronnie hangját.
-Persze,megint én leszek az,aki enged,de neked,eszed ágában sincs,mert tisztában vagy azzal,hogy úgy is megbocsájtok neked,mert szeretlek! De nem kéne!-folytak le patakokban a könnyeim.-Menjünk. Rohadtul elegem van most már belőle.

------------------------

-Az egészet hallottad,igaz?-törtem meg a csendet egy kád forró vízben üldögélve.
-Szerintem még Floridából is lehetett volna hallani-válaszolta a fürdőszoba padlóján térdelő Ronnie.
-Gondolom,most pipa vagy rám,mert nem neked mondtam el először-hajtottam le a fejem.
-Kezdettől fogva tudtam.
-Mi?-értetlenkedtem,szokásomhoz híven.
-Amikor lent voltatok a medencénél,és Jess elment,azok ketten hallották,hogy jön valaki,de az a valaki nem Jess volt,hanem én-magyarázta.
-Tehát,azért nem engedted be őket-temettem az arcom a tenyerembe.
-Direkt nem mondtam el neked,hogy tudok róla,gondoltam,úgyis megteszed te. De nem így lett,csak nem tudom,miért. Nem bízol bennem?-kérdezte
-De!-vágtam rá,talán túl hamar.-Pont,hogy maximálisan megbízom benned. És tudtam,hogy ha elmondom,nem szállsz le a témáról. Nem akartam,hogy velem foglalkozz,amikor van még egy csomó gondod-emeltem rá a tekintetemet.
Nem válaszolt,csak magához húzott.
-Tiszta víz leszel-próbáltam eltolni.
-Ez hidegen hagy-csókolt meg.

-------------------

-A rohadt telefonomnak is naná,hogy most kell csörögnie-kezdtem el tapogatózni az éjjeliszekrényen. Mert,ugye vak sötét volt,és eszem ágában sem volt feloltani a lámpát.
-Ki az?-morogta a hajamba Ronnie.
-Kettőt tippelhetsz,a harmadikra bemosok egyet az illetőnek-hajítottam el a fotelba a telefont.
-Tehát,akkor Andy volt.

---------------fél óra múlva--------------

Az ágyon,török ülésben ülve,vak sötétben gondolkodtam. Hogy min? Magam sem tudom.
-Asszony,te mi a jó eget csinálsz?-jött a kérdés,amire már számítottam.
-Nem tudok aludni-fordultam felé.
-Azt látom,de mit irkálsz?-vette ki a kezemből a füzetemet.
-Semmit,csak úgy,mindenfélét-próbáltam visszaszerezni.
-Igen? Tehát a mindenféle,valamint a semmi nálad azt jelenti,hogy k*rva jó dalokat írsz. Értelek-lapozott bele.
-Nem,nem,nem,egyáltalán nem jók,sőt,mi több,borzalmasak-temettem az arcom a tenyeremben.-Mostanában nem megy valahogy,mindig ilyen depressziós szarokat tudok csak összehozni. Ha a legelejére lapozol,akkor láthatod,hogy kezdetben milyenek voltak. És most milyenek,förtelmesek. Nem tudom,mi van velem...
-Én igen. Ez tök egyszerű,azt írod le,amit érzel,vagy azt,ahogy érzed magad. És ez egyáltalán nem förtelmes,hanem figyelemre méltó,és őszinte. És nem tudom,miért nem látod,hogy ezek igen is jó dalok. Néz csak meg,például ezt. A címe Lonley Girl lett,ezt mikor írtad?-kérdezte.
-Amikor Andy elment-válaszoltam.
-Látod? Teljesen normális,hogy ilyeneket vetsz papírra-mosolyodott el.
-Tényleg?-néztem rá.
-Persze-ölelt meg,majd puszit nyomott a homlokomra.
-Te,mikor lesz a koncert?-toltam el magamtól egy kicsit.
-Holnap,miért?
-Mennyi az esélye,hogy az ikrek is ott lesznek?-tettem fel félve a kérdést.
-Őszintén? Semennyi. Nyilván tudják,hogy egy csomóan leszünk ott,és figyelni fogunk rád.
-Remélem is-dőltem be az ágyba,és kb. egy fél perc múlva már be is aludtam.
-Ennyit arról,hogy nem megy az alvás-ölelte át a derekam,majd puszit nyomott a fülem mögé.


--------------Másnap---------------

-Grace,kelj fel,mennünk kell,és nem akarlak itt hagyni-simította végig a karom.
-Egy kicsit,lécccci-húztam a fejemre a takarót.
-Hát,nem akartam ehhez folyamodni,de nincs más választásom-kezdett el csikizni.
-Jó,oké,oké,fent vagyok-ültem fel nevetve,de félig lihegve.
-Én is így gondoltam-mosolyodott el.-Viszont siess!
-Oké,adj 10 percet,és megleszek-sprinteltem be a fürdőszobába.
-8,és nem több-kiabált utánam.

Grace ruha:

-Mehetünk-léptem ki az ajtón.
-Tetszik a pólód. Szívesen megcsinálnám ezt én is-jegyezte meg vigyorogva út közben Jackey. Mert ugye,csak sikerült bepaterolni a fiúkat a kocsiba. Tom közreműködésével.
-Szarrá is vernélek-mosolygott rá "angyalian" Ronnie.
-Ennyi-hajtottam a fejem az említett vállára.
-Nem ér,hogy mindig a jó csajok foglaltak-jelentette ki Jackey megjátszott sértődéssel.
-Drágaság,a jó nők mindenkinek kellenek,nyilván azért látsz belőlük keveset az utcán facéran-karolta át a vállam Ronnie.
-Az élet szar-jegyezte meg Ryan.
-Pláne,ha ilyen pozitívan állsz hozzá-nevettem el magam.


Hali :D.
Bocsi a rövidke rész miatt,de folytatást már a következővel egybe szeretném sűríteni. Remélem tetszett,és nem aludtatok be rajta :D.
Puszi <3,
Lau

59. Beszélgessünk...

*Előző részből*

-Nem hiszem,de,ha nem akarod elmondani,nem erőltetem.
-Figyelj,semmi komoly,csak úgy mindenfélén jár az eszem-próbálkoztam.

*Grace szemszöge*

-Grace,kicsim,hülye azért nem vagyok,de békén hagylak-nyomott puszit a homlokomra. Jól van,de ügyes vagyok... Egyébként,miért nem akarom elmondani neki? Talán,mert nem akarom belekeverni,bár már eléggé belekeveredett korábban. Kopogást hallottam az ajtón.
-Kinyi....-kezdett bele.
-Ne!-vágtam közbe.
-Miért ne? Gondolod,hogy az ajtó túlsó felén egy mumus áll?-ingatta a fejét.
-Nem,csak.... Csak.... Csak nem akarom,hogy zavarjanak-találtam ki valami orbitálisan szar hazugságot. Megint.
-Jaj,ugyan,nem fog itt aludni,bárki is van ott-húzta el perverzen a száját. Bár máskor már régen széttéptem volna,most jobban lekötött,hogy eltakarjam a homlokomon gyöngyöződő izzadtságcseppeket.
-Segíthetek?-kérdezte Ronnie az ajtóban álló két idegentől. Vagyis,nekem nem idegentől. Megpróbáltam minél előbb bemenekülni a wc-be észrevétlenül.

*Ronnie szemszöge*

-Elnézést,szerintem félrenéztük a szobaszámot-nézett át a vállam fölött az egyik pasas.
-Aha,kit keresnek,hátha tudok segíteni?-kérdeztem. Nem kedvességből,inkább csak udvariasságból,elég unszimpatikusak voltak.
-Ja,csak egy lá.... Akarom mondani az unokahúgomat keresem,elvileg valamelyik szobában van ezen az emeleten,lilás haja van,nem láttad?-kérdezte a másik.
-Nem,szerintem nem láttam,de hogy hívnak titeket?
-Ja,de faragatlanok vagyunk,én Tim vagyok,ő pedig az öcsém,Buddy Rodan-válaszolta.
-Én Ronnie vagyok,sajnálom,de tényleg nem láttam őt-húztam beljebb az ajtót.
-Egészen biztos?-nézett rám hülyén az egyik testvér.
-Igen,de már elég későre jár,és szeretnék aludni,viszlát-zártam ki őket.

*Grace szemszöge*

Köszönöm,köszönöm,köszönöm! Ezen túl egy csúnya szó sem fogja elhagyni a számat Ronnie felé. Körbekémleltem,majd lassan kilépdeltem. Hatalmas nagy kő esett le a szívemről.
-Minden oké?-nézett rám kérdőn Ronnie.
-Persze,csak fáradt vagyok,elmegyek zuhanyozni-szedtem össze a cuccaim.
-Szívesen segítek neked-húzta a száját mosolyra.
-Megoldom egyedül is,de azért vonzó az ajánlat-nyomtam puszit a szájára.
-Ugye? Szerintem is-kreált a pusziból egy jó hosszú csókot.

-----------------------

-Ronnie?-szólaltam meg már az ágyban fekve.
-Mondd-ölelt át.
-Ha majd én is ismertebb személy leszek,attól még,ugye nem fogunk szétmenni?
-Nagyon hülye vagy,ha ilyeneken jár az eszed-nyomott puszit az arcomra.
-De megígéred?
-Meg-mosolygott.

-------------Másnap-------------

Oké,gondolkozzunk,mivel Ronniék próbálnak,Jess-ék pedig romantikáznak,egyedül vagyok. Vagy átmegyek Andy-hez,és kitálalok,vagy magamban tartom,és egész végig félni fogok,mialatt itt leszünk. Nyilván,ha elmondom Andy-nek,akkor nem hagyja annyiban a dolgot,de viszont nem lennék egyedül. Ez jó,de mi van,ha baja esik? Ez elég evidens,mivel két csávó,nagy valószínűleg engem keresve,fegyóval a kezükbe járja a szállodát. Oké,tehát,hogy elmondom neki,kilőve. Akkor csak átmegyek hozzá,és megpróbálom nem elszólni magam. De az a helyzet,hogy ő egy emelettel lejjebb van. Jó,addig csak nem történik semmi. Vagy mégis,talán most is az ajtó előtt állnak,és várják,hogy kimenjek.Ugyan már,ha ez lenne,akkor már rég berúgták volna az ajtót. Tehát,marad az,hogy megyek Andy-hez. Mint egy nindzsa,óvatosan kiléptem az ajtón,majd odaosontam a lifthez. Mivel,szokás szerint,nem üzemelt,kénytelen voltam gyalog menni. Ez magassarkúban nem megy olyan könnyen,így lekaptam a lábamról a cipőt,majd mezítláb folytattam az utamat. Sikerült kiejteni a kezemből a őket,így sprinteltem Andy szobájához. Addig dörömböltem,hogy az illető csak kijött egy szál törölközőben és fogkefével a szájában. Hát igen,ez egy tény,hogy a legjobb barátom rohadt jól néz ki,még kócos hajjal és fogkrémes pofával is.
-Hát te? Nem úgy volt,hogy Jess-szel vagy?-értetlenkedett.-És mi a szarért van a cipőd a kezedben,annak nem a lábadon van a helye,bár,a mai divat.....
-Jinxx-ék elvannak,én meg nem akartam egyedül maradni,és ami a cipőt illeti... Hát.... Őőőő... Kényelmetlen volt,és már nem volt kedvem visszafordulni,és felvenni egy másikat-hazudtam. Már megint. Közben hallottam a folyosó másik végéről lépteket,így besprinteltem a szobájába.
-Hova rohansz?-zárta be az ajtót.
-Pisilnem kellett-próbáltam szabályozni a légzésem a fürdőszobában. Oké,nyugi,nem lesz semmi gáz. Belefejeltem a csapba,és addig engedtem a vizet az arcomba,még úgy nem éreztem,hogy lefagyott. Kisétáltam,és szépen,udvariasan rávetődtem az ágyra.
-Érezd otthon magad-röhögött az említett,majd elvonult,gondolom átöltözni.
-Már megtettem-eresztettem meg egy mosolyt,ami inkább Charlie kajára éhes vicsorgására hasonlított.
-Na,mesélj!-vágódott be mellém.
-Mit?-próbáltam "csöppet sem gyanúsnak" lenni.
-Látszik rajtad,hogy nyomaszt valami,ki vele-fordult felém. Oké,tehát,akkor most vagy elmondom,vagy kitalálok valamit.
-Öööö,aggódom Ronnie miatt,mert mindig sokat próbálnak,és félek,hogy teljesen ki lesz fáradva,mire koncertezni kéne-ez részben igaz is volt,de nem ez nyomasztott. Végre nem hazudtál Grace,ez az.
-Most kezdjek kínvallatásba,vagy kinyögöd magadtól?-szólalt meg pár perc csend után.
-De nem,vagyis de,csak ez bonyolult,és nem akarom,hogy te is,bár így meg én,szóval-akadtam el.
-Ugye tudod,hogy ebből egy büdös hangot nem értettem?-vágott közbe.
-Jó de nem tudom,hol kezdjem-gondolkodtam.
-Esetleg az elején?-eresztett meg egy mosolyt.
-Oké,de ígérd meg,hogy senkinek nem szólsz róla-néztem a szemébe.
-Rendben.
-Tehát,amikor Jess-szel lementünk fürdeni,és egyedül maradtam egy kis időre,hallottam két ember hangját,akik valószínűleg engem kerestek. Bemásztam egy szekrénybe,és reménykedtem,hogy nem lesz semmi,de arról beszéltek,hogy a főnökük,úgymond  akar engem,és őket bízta meg,de ők meg tudták,hogy ott vagyok,és az egyikük elkezdte kinyitogatni a szekrényeket,azt hittem,hogy akkor helyben meghalok,de aztán elmentek,mert hallották,hogy jön valaki,viszont,még előtte az egyik felvetette,hogy lelövi azt,aki idejön,de a másik meg nem akarta,így elmentek.-a végére már lihegtem.
-És te ezt nem akartad elmondani? Eszeden vagy?-fogta a fejét.
-Nem,nem akartam,hogy megint az legyen,mint régebben-hajtottam le a fejem.
-De értsd már meg,hogy attól nem lesz jobb,hogy eltitkolod. Így segíteni sem tudnék!-emelte fel a hangját.
-Jó,sajnálom-húztam fel a lábaimat,majd rájuk hajtottam a fejem.
-Ne haragudj,nem akartam kiabálni-ölelt meg.
-Igazad van,egy idióta vagyok,aki rendszeresen belerondít az életetekbe,sokkal könnyebb lenne,ha nem lennék-törölgettem a könnyeimet... A pólójába.
-Ezt most fejezd be!-tolt el magától.-Te vagy a legjobb barátom,a családom,nélküled egy senki vagyok,és szükségem van rád,ráadásul Ronnie belehalna,ha te nem lennél. Velem,és a fiúkkal együtt.
-Ezt most csak azért mondod,mert-kezdtem bele.
-Mert ez az igazság!-vágott közbe.-Szerinted,ha nem így lenne,akkor most itt ülnénk,és azon agyalnék,hogy hogyan ne ismételje meg a múlt önmagát?
-Nem-morogtam a mellkasába.
-Akkor máskor leszel szíves rögtön közölni velem,ha gáz van-szorított magához.-Történt még valami?
-Igen. Tegnap,amikor már Ronnie is megjött......

--------------Néhány meséléssel eltöltött perc után-------------

-Hogy néznek ki?-kérdezte.
-Hát.....

Az ikrek:


-B*ssza meg-fogta a fejét.
-Mi az,ismered őket?
-Persze,Michael-nek dolgoznak.
-De ő halott! A saját szemmel láttam,ahogy meghal!-kezdtem kiakadni.
-Tudom-próbált lehiggadni.-De valakinek dolgoznak,és az a valaki,elég valószínű,hogy Michael hozzátartozója,vagy f*szom tudja kije,de egy véleményen vannak,illetve egy a szándékuk.
-Mi Michael teljes neve?
-Jones a vezetékneve.
Rákerestem az interneten,de egy 70 éves börtönből szabadult palin kívül nem találtam semmit.
-Tehát,a lényeg,soha ne maradj egyedül,sehol. Ha az,aki éppen veled van,valahova megy,érd el,hogy te is mehess. Oké?-nézett rám.
Bólintottam. Sem erőm,sem szándékom nem volt megszólalni,ugyanis egyelőre lesokkolt,hogy megint az megy,mint egy fél éve.
-Ne aggódj,megoldom-mosolygott.
-Én nem aggódom,rohadtul nem,csak két idióta van a nyomomban,akik a másik degeneráltnak dolgoznak,aki elvileg halott,de most már az sem biztos,semmi okom aggódni-tördeltem az ujjaim.-Inkább adj valami olyat,ami kiüt-céloztam a piára.
-Francokat,nem akarlak emlékeztetni,de a múltkori esetnél szó szerint beestél az ajtón.
-Akkor majd szerzek én,had érezzem magamat már egyszer jól,úgy is ritkán történik olyan,hogy nincs valami probléma-kezdtem kissé cinikus lenni,majd feltápászkodtam.
-Erről most tegyél le-kapta el a csuklóm.-Nem fogom végignézni,hogy kikészülsz.
-Igen? Már egy párszor megtetted ezt,mégis szó nélkül tűrted,szerintem nem lesz gond,ha lelökök néhány pohárral-téptem ki a karom a szorításából.
-Azért azzal legyél tisztában,hogy ha kilépsz azon az ajtón,körülbelül annyi az esélyed arra,hogy nem találkozol össze velük,mint egy kutyának egy macskával való viszony.
-Túléltem,hogy a szüleim meghaltak,te leléptél,Michael kis híján kinyírt,Ronniet meglőtték,Drake szellemileg kikészített,aztán arról ne is beszéljünk,hogy nem egyszer voltam annál a baromnál,te drogozni kezdtél,Ronnieval összebalhéztunk,aztán te bepiáltál,végül engem elütött egy kocsi. Annyira hosszú már a listám,hogy amit mondtál,már igazán a háttérbe szorul-röhögtem el magam. Kínomban...
-Te nem vagy normális...-fogta a fejét.-Tisztában vagy azzal,hogy az életed forog kockán?!-kezdett kiakadni.
-Ugyan Andy,eddig is ez ment,valami jobbat nem tudsz?
-Úgy gondolod? Akkor nem érzed azt,hogy esetleg tanulhatnál az előzőkből?
-Mi vagy te,tanár bácsi?
-Nem,a legjobb barátod vagyok,a testvéred,a családod,és,tudod,nem szeretném végignézni,hogy meghalsz. Ezen mit nem lehet érteni?-emelte fel a hangját.
-Nem én nem értem,hanem te-léptem ki az ajtón.

Éssss ennyi :D
Remélem,tetszett a rész,holnap valószínűleg nem fogok tudni írni,de próbálkozom.
Puszi <3,
Lau

58. Megjöttünk,Halle Lujah

*Előző részből*

-Itt vagyok-rohant ki az ajtón lihegve.-Mehetünk.
-Kivételesen nem rám kellett várni-jelentettem ki diadalmasan.
-Ez egyszeri alkalom volt-nyomott puszit a homlokomra Andy.

*Grace szemszöge*

-Ugye,biztos nem bánod,hogy nélküled kellett felvenni  a videót?-kérdezte Ronnie,már a kocsiban ülve.
-Ugyan már,bőven elég nekem az is,hogy egyáltalán énekelhettem-mosolyogtam rá.
-Akkor jó-nyomott puszit a homlokomra.-Egyébként,megézted már,hány megtekintés van rejta?-vette elő a telefonját.
-Nem,de miért kérdezted? Olyan kevés?-gondoltam automatikusan a legrosszabbra.
-Gyermekem,ha ez neked kevés-tolta elém a készüléket.
-Azt a k.....-láttam meg.
-Engeeeeem is avassatok beeeeeeeeeeeeeee-fordult hátra Ash.
-Nézd-fordítottam felé a telefont.
-Az igen,egy hét alatt 500 000 megtekintés. Le a kalappal-nézett nagyot.-Viszont-vezette a tekintetét rám-te azt mondtad,ha 100 000 megtekintés fölött lesz,tetkót csináltatsz-vigyorgott.
-Hát,csajszi,most az egyszer egye értek ezzel a gyökérrel-ölelt át Jess.-Holnap,keresünk valami klassz tetoválót.
-Nagyon fáj?-kérdeztem,de inkább Ronnitól. Valószínűleg vette a lapot.
-Hát,nekem az első a mellkasomon volt,elég kellemetlen,de imádkoztam,hogy minél előbb legyen kész-röhögött.
-Ahwww,egyem a kis szíved-nyomtam a szájára egy cuppanósat.
-Én is kéreeeeeek-csücsörített Ash.
-Álmaidban drágaságom-pusziltam meg az arcát.
-Nem baj,én mindig várni fogok rád-villantott egy 1000W-os vigyort. Láttam Ronnie arcán,hogy ha nem fejezzük be,szerintem mindkettőnket megtépi.
-Rám várhatsz,de el vagyok kötelezve-hajtottam a fejem Ronnie vállára.
-Nem korai 18 évesen megházasodni?-értetlenkedett Ash.
-Te bal*asz-vágtam fejbe.-Nem vagyok idióta,hogy majd 18 évesen gyerekeket szülögessek!-A fiúk már sírtak a röhögéstől,én pedig bosszankodva dőltem hátra.
-Jól van,na,te mondtad,hogy el vagy kötelezve-tette hozzá.
-De nem úgy értettem-fogtam a fejem.
-Oké,hagyjuk a témát,és inkább segítsetek,hogy merre van az a rohadt reptér-szólt közbe Tom.

-----------A repülőn ülve--------------

-Ha odaértünk,fejbe b*szhatom Ashley-t?-néztem a mellettem ülő Ronniera.
-Persze,felhatalmazlak rá-mosolygott.
-Ez az-szorítottam ökölbe a kezem.
-Te hány éves is vagy? 8,9?-vigyorgott.
-Ahj-fordultam az ablak felé.
-Ne vedd a szívedre,tudod,hogy szeretlek,még így gyerekként is-ölelt át.
-Ja,érzem,ahogy átjár a szereteted-pöcköltem meg a fülét.
-Au,ez fájt-kapott oda.
-Megérdemelted-húztam ki magam önelégülten.

--------------------

-Érjünk mááááár odaaaaaaa,pisilnem kell-jelentettem ki.
-És miért nem mész el most?-nézett rám értetlenül a velem szemben ülő Derek.
-Ashley után? Sejted mikor megyek-forgattam a szemem.
-Nők-sóhajtott Andy.
-Idefigyeljetek,ti nektek nem jön meg havonta,nem szültök gyereket,nem kell nőgyógyászhoz járnotok,úgyhogy kussoljatok be-kelt a védelmemre Jess.
-Ennyi-mosolyogtam angyalian.
Néma csend.
-Ez ütött csajszi-pacsiztam le Jess-szel.

---------------------

-Végreee,most pedig várjatok meg,még elegyek wc-re-rohantam egy benzinkúthoz. Természetesen nem volt nálam pénz,így bemásztam a gyerekeknek szánt kapu alatt. Néhány perc alatt végeztem is,és szerencsére nem buktam le,hogy elsunnyogtam a fizetést.
-De k*rva hideg van-bújtam oda Ronniehoz,miután felkaptam a pulcsim.
-Odaadjam?-kezdte levenni a sajátját is.
-Dehogy is,meg fogsz fagyni.

-------------------

-Esküszöm,ha 10 percen belül nem találjuk meg azt a ki*aszott szállodát,én itt fogok megfagyni,és a jelentésemben az lesz leírva,hogy fagyás áldozata lett,jó sok bal*asz miatt-kezdtem ideges lenni.
-Nyugi van kicsi rigó,most próbálom elemezni a térképet-mondta Tom.
-Add ide!-vettem ki a kezéből.-Tehát,kb. itt vagyunk,és itt kéne lennünk,szóval még egy pár kilométer gyaloglás.
-De profi vagy-nézett nagyot Ronnie.
-Hát,tudod Andyvel 3.-ban cserkészek voltunk,és versenyeztünk,hogy ki gyűjt össze több jelvényt mindenféle hülyeségből,és hát,én nyertem-mosolyogtam rá.-Ezért még azt is tudom,hogyan kell segíteni egy medvének,ha szül.
-Oké,ez csöppet sem bizarr-hátrált egy lépést.
-Gyerekek,itt vagyunk!-ugrott fel Ash.
-Na végre-húzott maga után Ronnie a bejáratig. Üdvözöltünk mindenkit,majd nyugtáztam,hogy ketten vagyunk Ronnieval egy szobában,nem pedig az összes fiúval. Már ez is megnyugvás.
-Rohadt nehéz ez az bőrönd-álltam meg pihenni a lépcső előtt.
-Kellett neked annyi szart hozni,egy krumplis zsákban is jól néznél ki,nem,hogy egy hónapra elegendő ruhával és sminkcuccal-vette ki a kezemből az egyik táskát.
-Ez a te véleményed,az enyém egészen más.
-Te hülye vagy-nyomott puszit az arcomra.
-Te meg az álompasi-röhögtem el maga.
-Ooo,hy Barbie-változtatta el buzisra a hangját.
-Hy Ken-kezdtem el visítozni.

-------------------

-Végre-dőltem be a szobánkban lévő ágyba.-Én most fogok itt aludni-temettem az arcom a párnámba.
-Dettó-vágódott be mellém Ronnie is.

----------------Másnap------------------------

Mivel Ronniék már elhúztak,átjött Jess,és kiválasztottuk,hogy milyen tetkó legyen rám varrva.

Hát,nem tudom,mennyi időt vacakolhattunk,de miután távozott Jess,megjöttek Ronniék is.
-Milyen volt?-kérdeztem az ajtón betántorgó fiút.
-Szar-jelentette ki,majd levágta a cuccait és előkapta a telefonját.
-Hát,ezzel mindent elmondtál-forgattam a szemem.
-Majd ha te is végigénekelgetsz egy napot,akkor foglak én is kérdezgetni ilyen hülyeségekkel-förmedt rám.
-Jól van,na,nehogy már én legyek a hibás,hogy érdekel,mi van veled-emeltem fel a a hangom.-Ha egész végig ilyen tahó leszel,inkább átmegyek aludni Jess-hez.
-Csak nyugodtan,jelenleg semmi szükségem erre-válaszolta.
-Seggfej-pakoltam össze a cuccaim,majd átvonultam Jesshez.

----------------------

-Bocs Jinxx,hogy belerondítok a dolgokba,de berágtam.
-Semmi,Jess is mindjárt jön,csak lement megkérdezni,hogy lehet-e használni a medencét-mosolygott.-Ja,és gondolom Ronnieval van a gond,mi történt?
-Nem nagy dolog,de megkérdeztem tőle,hogy milyen volt,erre nem mondott semmit,és engem hibáztatott,hogy zavarom,erre én meg berágtam,és megmondtam neki,hogy ha végig ilyen tahó lesz,átjövök hozzátok,ő pedig rögtön rávágta,hogy jó-zavartam le egy szuszra a dolgot.
-Most csak poén volt ez,igaz?-kérdezte.
-Nem,ez halál komoly volt-vágódtam le az egyik fotelba.
-Csak annyi,hogy szerintem nem kéne ilyen hülyeségeken balhéznotok-ingatta a fejét.
-Ja,mert ugye ti mindig mindent meg tudtok beszélni-néztem rá idiótán.
-Nem,igazad van,csak segíteni akarok.
-Köszi,de ezzel nem igazán tudsz.
-Csajszi,hát te?-nézett rám értetlenül az éppen betoppanó Jess.-Kitalálom,balhéztatok,és átjöttél.
-Ja-válaszoltam.
-Akkor szépen lemegyünk lazítani,medence,masszázs,stb...-húzott magával.
-DE akkor vissza kell mennem a fürdőruhámér-mondtam ki kelletlenül.
-Ahj,annyit kibírsz-tolt be az ajtón.
-Hova mész?-nézett fel a telefonjából Ronnie.
-Valahova-vágtam be magam mögött az ajtót.

Grace fürdőruha:

-A francba,nincs hajgumim-sopánkodtam.
-Nekem van,de nem fogom össze-mászott be a medencébe Jess. Néha elgondolkodom,hogy hogyan hasonlíthat ő ennyire rám.....-Gyere már!-fröcskölt le.
-Megyek-tipegtem be hozzá én is. Leültem egy ilyen "púpra",és Hawaii,dizsi,napfény.

----------------------

-Pillanat,és jövök vissza,csak hozok inni-szólalt meg Jess.

---------------------

-Jess,ha te vagy,a.....-akadt el a szavam. Elég érdekes beszélgetést hallottam meg kívülről:
-Ketten vannak,egy világos és egy lila hajú. Az utóbbi kell nekünk,vagyis a főnöknek-mondta az egyik.
-És honnan tudod,hogy itt vannak?-hallottam egyre közelebbről a hangokat. Nem akartam megvárni,míg meglátnak,így berohantam az öltözőbe.
-Hallottad ezt? Biztos,hogy van bent valaki-rontottak be. Én bemásztam az egyik szekrénybe,és reménykedtem,hogy nem veszik észre.
-Hoppá-hoppá,tehát itt volt-emelt fel az egyik férfi egy lila hajszálat a papucsomról. Basszus....
-Vagy,még most is itt van,csak valahova elbújt-sétált be a női öltözőbe a másik pasas. Istenem,segíts meg,megígérem,hogy soha többet nem veszekszem Ronnieval,csak ne találjanak meg. Az izzadság és a könnyek egyszerre folytak végig az arcomon. Az nem lehet,ő halott,ilyen nem történhet.....
-Merre vagy,kislány,nem akarunk bántani-nyitogatta ki egyesével a szekrények ajtaját. A mellettem lévőig ért,én már elkönyveltem,hogy meghalok,de megállt. Nem nyúlt ahhoz,ahol én voltam.
-Basszus,húzzunk innen,jön valaki-rohant el az egyikük.
-Ember,van fegyverünk-húzta vissza a másik.
-Te vérfürdőt akarsz rendezni? Csak el kell hozni a lányt,nem legyilkolni mindenkit,nyomás-indultak el. Jézus. Úr. Isten.....
-Grace,itt vagy?-hallottam meg Jess hangját.
Kimásztam a szekrényből,és kisétáltam az öltözőből.-Itt vagyok,csak... Öööö.... Pisilnem kellett-próbáltam leplezni a halál félelmemet.
-Minden oké veled? Olyan vagy,mint aki szellemet látott-jött közelebb hozzám.
-Persze,csak ahogy megszárítottam a kezem kézmosás után,becsípte a hajam a szárító,és megijedtem.
-Vigyázzál a hajadra,te jány-mosolygott. Na,most engem még mindig a szívroham kerülgetett,ugyanis meg voltam győződve róla,hogy nagy valószínűséggel engem keresnek.
-Beszéljetek-súgta a fülembe,miközben valamit,vagy inkább valakit figyelt,aki minden bizonnyal a hátam mögött állt.-Elmegyek,lehozom a törülközőm-jelentette ki hangosan. Megpróbáltam rendezni a vonásaimat,és kevésbé ijedt képet vágni.
-Hallgatlak-fordultam meg.
-Figyelj,egy tahó voltam,csak lefárasztott ez az egész,és rajtad vezettem le,ne haragudj,többet nem csinálom ezt-magyarázta Ronnie.
-Tehát,akkor ez egy bocsánatkérés volt?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Annak szántam-mosolyodott el.
-Mivel megbántottál,ki kell engesztelned-ez tűnt a legjobb ötletnek,így talán nem jön rá,hogy az elmúlt néhány percben az ördöggel táncoltam,majdnem.
-Haragszol? Csak mert,olyan fura vagy-ölelt meg.
-Persze-na,szép,ennyit a színészi képességemről.
-Ugye elmondanád,ha valami más bántana?-tolt el kicsit magától,hogy a szemembe tudjon nézni.
-Igen-próbáltam minél határozottabb lenni,de hát nem annyira jött össze.-Azt tudjuk már,hogy ontosan hol lesz a koncert?-tereltem el a témát.
-Igen,innen nem messze van egy stadionszerűség,és elvileg ott-válaszolt.-Nem megyünk fel?
-De-karoltam belé.

--------------------

-Nézd,ezt választottuk ki Jess-szel-mutattam meg neki a képet a nekem tetsző tetkóról.
-Szép,bár szebben is ki lehetne dolgozni-nagyított rá.-Látod? Itt például nem egyenes a vonal.
-Ühüm-morogtam,miközben azon járt az eszem,hogy mi a jó ég lesz azzal a kettővel,akik a medencénél voltak.
-Szerintem ott eléggé fájni fog.
-Ühüm-hümmögtem.
-Holnap majmokat fogok etetni.
-Ühüm.... Várj,mi?-kaptam fel a fejem.
-Nem is figyelsz,min agyalsz te ennyire?-húzott magához közelebb.
-Csak... Csak azon,hogy mennyire fogom szétunni az agyam az elkövetkező pár napban-mondtam ki a legelőször eszembe jutó dolgot.
-Nem hiszem,de,ha nem akarod elmondani,nem erőltetem.
-Figyelj,semmi komoly,csak úgy mindenfélén jár az eszem-próbálkoztam.

Sziasztok!
Remélem tetszett a rész,és azt is,hogy még ki tudjátok használni a nyár utolsó heteit :). Komi és feliratkozás,köcce :*
Puszi,
Lau

57. Jess..... Te egy Istennő vagy?!

Sziasztok!
Hogy én milyen jó számot találtam :D. Azóta megállás nélkül csak ezt hallgatom:https://www.youtube.com/watch?v=F5Nl5MTpmOI

*Előző részből*

-Ahjjjjj,megyek,beletömök a fejembe egy b*szott nagy fánkot,hátha akkor kitalálok valami normális megoldást-indultam ki a konyhába.
-Ez nem fog megoldani semmit,de,ha mondjuk beszélnél vele,talán meg tudnátok érteni egymást-tápászkodott fel ő is. Úgy tettem,mintha nem hallanám,pedig nagyon is hallottam. De inkább nem akartam...

*Grace szemszöge*

Nem hiszem el,hogy nem akar magával vinni. Oké,hogy most jöttem ki a kórházból,de akkor is. Inkább ő gondolkodjon,vagy képzelje magát a helyembe. Miközben nyűglődtem,a telefonom elkezdett valami rohadt idegesítő hangot kiadni.
-Mi a....-nyúltam érte,majd megnyitottam az összes közösségi oldalt,mert később kiderült,azok "zenéltek".-Jesszusom! 100 000 követőm van Twitteren. Valószínűleg a Ronnieval készített közös fotóink az oka a dolognak. Unalomból végigolvasgattam a kommenteket,majd megállapítottam,hogy elég pozitívak. Eltekintve a "szúrnám" illetve "olyan vagy,mint egy k*rva" megjegyzésektől. Na,de hát valakinek parasztnak is kell lennie,úgyhogy nem baj.
-Graceeeeeeeeeeeeeeeeeeee,kajaaaaaaaaaaaaaaaaaaa-ordított föl Ash.
-Nem vagyok éhes-kiabáltam vissza. Nem igazán volt kedvem jó pofizni,miután Ronnienak sikerült elcseszni az eddig tök jó hangulatom.
-De igen,az vagy,úgyhogy vagy lejössz,vagy én megyek fel-üvöltött.
-Kösz,hogy figyelembe veszel-jegyeztem meg szarkasztikusan az asztalnál ülve.
Nem válaszolt,valószínűleg elengedte a füle mellett. A vacsora további része kussban telt,amit eléggé kínosnak éreztem,de sem erőm,sem kedvem nem volt ez ellen tenni. Nem túl illedelmesen,de megkönnyebbülten álltam fel az asztaltól,miután befejeztem. Elmormogtam egy köszönömöt és elvonultam a nappaliba.

*Ronnie szemszöge*

-Úgy érzem,van valami,amit el kéne mesélned nekünk-tette le a villáját Derek.
-Tévedsz-próbáltam nem feltűnően hazudni.
-Ne szórakozz,máskor szerintem őt faltad volna fel,nem pedig a kaját,most meg egymásra sem néztek,ne nézz hülyének,nagyon kérlek.
-Félreértetted-néztem továbbra sem a szemébe.
-Ne várd,hogy itt nyaljam fel a padlót,azért,hogy végre kinyögd,mi bajod,de bevathatnál minket-nézett körbe.
-Tudod,rohadtul nincs kedvem a faggatásodhoz-szóltam rá a kelleténél kicsivel erélyesebben.
-Nehogy már haragudj rám,hogy érdekel,mi van veled-emelte fel a kezét védekezően.
-Bocs-vetettem oda.
-Tehát,mivel belőled semmit nem lehet kihúzni,kénytelen leszek Gracehez fordulni-állt fel Andy.

*Grace szemszöge*

-Na lökjed,csajszi-telepedett le mellém,a kanapéra Andy.
-Nem érdekes-vágtam rá.
-De igen,az,konkrétan öt méterről is meg lehet érezni kettőtök között a feszkót-mondta ki halál nyugodtan.
-Csak nem értünk egyet valamiben,lényegtelen dolog-legyintettem.
-Ha kell,este 10-ig itt fogok melletted dekkolni,hogyha nem mondod el-fordult felém.
-Nem akar magával vinni-kezdtem bele.
Erre a válasza egy WTF? fej volt.
-Ronnie,koncertjük lesz Angliában és nem akarja,hogy vele menjek-hajítottam el egy párnát.
-Ne is menj,most jöttél ki a kórházból,rohadtul nem hiányzik,hogy ott rohangálj-fejtette ki a véleményét.
-Valahogy sejtettem,hogy ezt mondod-vettem oda gúnyosan.
-Értsd már meg,hogy jót akarunk neked mindketten!
-Ti pedig azt értsétek meg,hogy az is hozzá tartozik a lelki gyógyulásomhoz,ha magával visz!-emeltem fel a hangom.
-Meghibbantál? Elütött egy kocsi,és te Angliában akarsz ugrándozni? Gondolkozz már!-förmedt rám.
-Most én is jöhetnék azzal a dumával,mint te:ha a legjobb barátom lennél,egyet értenél velem és támogatnál-csörtettem fel az emeletre,majd bevágtam magam mögött az ajtót.

*Andy szemszöge*

-Úgy látom,te sikerrel jártál-nézet rám Jinxx.
-Attól függ,mit számítunk annak,ha azt,hogy megtudtam,mi a baja,tökéletes volt,viszont ha azt,hogy le kellett volna beszélnem,szhart sem ért a beszélgetésünk-vágódtam le az egyik székre.
-Éppen ez a bajom nekem is-fújta ki a benntartott levegőjét Ronnie.-Most komolyan,mi a szart csináljak?
-Jess!-kapta fel a fejét C.C.-Csak ő fog tudni beszélni vele,hol van?
-A szüleivel van-válaszolta Jinxx.-De szólok neki azért.

-------Fél órával később--------

-Itt vagyok,és őt merre találom?-esett be az ajtón Jess.
-Fent van-intettem a fejemmel.
-Sima ügy lesz-indult el.

*Grace szemszöge*

-Hallom,ráuntál a gyökerekre-vetődött be mellém Jess.
-Ja,lassan két év után már ideje volt megtennem-morogtam a párnámba.
-Ugye tudod,hogy az nem megoldás,amit most csinálsz?-kérdezte egy kis idő elteltével.
-Mondták már páran.
-De,itt vagyok én,a te megmentőd-mosolygott önelégülten.
-Miért is?
-Elmész Ronnie-ékkal,csak éppen én is jövök veletek. Nem lesz az,hogy örökké rohangálni fogsz ide-oda,hanem tudsz pihenni egy szállodában szerény személyem társaságában-fejezte be.
-Te.... Te..... Te egy Istennő vagy-ugrottam a nyakába.
-Tudom,de azért jó hallani tőled-mosolygott.

-----------------

-Megvan a megoldááááááááááááás-ordítottam a lépcsőn leugrálva.-Vágod,megvan a megoldás!-ráztam meg Ash vállát hátulról.
-Öhm....oké,mennyit szívtatok?-fordult Jess felé.
-Ne magadból indulj ki,drágaságom-válaszoltam.
-Ez gonosz volt.
-De őszinte-tette hozzá Jess.
-Hát itt meg mi történt?-jött be Ronnie idétlen fejjel.
-Ronnieeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee,megvan a megoldááááááááááás-rohantam oda hozzá.-Jess is jön velünk,és akkor tudok pihenni vele ott egy szállodában,ezáltal nem kell majd velem foglalkoznod-vigyorogtam.
-Hát,ez hirtelen jött-vakarta a tarkóját.
-Légysziiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!-néztem rá kiskutyaszemekkel.
-Na,Ronald,nyögd már ki azt a ki*aszott igent-szólt közbe Jess.
-Jól van-forgatta a szemeit.-De,ha ki mered tenni a lábad bárhonnan is,büntetés lesz-húzott magához.
-Igen? Állok elébe-csókoltam meg.
Természetesen Ash megint köhögni kezdett.
-Hogy fulladnál bele egyszer az ilyen rohamodba-vágtam hozzá a zsebemben lévő telefontokom.
-Au-fogta a fejét.-Fogd vissza az asszonyod,kezd elkanászodni-nézett Ronniera.
-Ó,majd én megnevelem-paskolta meg a fenekem.
-Pf... Pedomaci-nyújtottam ki a nyelvem.
-Na,gyere csak ide Ronnie bácsikádhoz-kapott utánam,de én már akkor a lépcső fele rohantam.
Kb. volt 3 mp. előnyöm,utána elkapott.
-Ugye tudod,hogy a rossz kislányoknak törleszteniük kell?-nézett rám idétlen vigyorral.
-Mire célzol ezzel?
-Áh,ugyan,semmire,csak megvártam a reakciód-engedett el.
-Ahj,de dög vagy-mosolyogtam.
-Azt hittem,hozzám vágod,hogy:rohadj meg,vagy bal*asz stb.... És csak ennyire futotta? Csalódtam benned-ingatta a fejét.
-Hogy a tollatlan dögkeselyű rágná ki a beleidet,miután feldugta azokat a seggedbe-adtam neki egy tockost.
-Ez határozottan Grace-esebb volt-vigyorgott.
-Bizonyára az is Grace-esebb lesz,ha én tanítalak meg téged viselkedni-tettem csípőre a kezeimet.
-Most aztán rendesen megijedtem-forgatta a szemeit.
-Vegyük úgy,hogy mondtam valami frappáns megjegyzést-nevettem el magam.
-Oké-röhögött.

--------------------

-Miért van az,hogy amikor lenne lehetőségem aludni,normális körülmények között,nem tudok...-sopánkodtam.
-Mert te csak lehetetlen helyzetekben tudod húzni a lóbőrt-nyomott puszit a fülem mögé Ronnie.

-Helyes válasz-kuncogtam.
-Látod? Olyan jól ismerlek,mint a rózsaszín mikrofonom-nevetett.
-De hülye vagy-nevettem vele én is.

------------------------

-Ne haragudj,hogy eleinte nem akartalak magammal vinni,nem azért tettem,mert nem hiszem el,hogy tudsz magadra vigyázni-suttogta.
-Te ne haragudj,hogy nem néztem a te szemeddel is a dolgokat.


--------------------------Másnap----------------------


-Jó reggelt-vánszorogtam le kómásan Ronnie oldalán.
-Dettó-tette hozzá az említett.
-Grace,úgy nézel ki,mint akit megtéptek,minden oké?-kérdezte Andy.
-Ja,4 órát aludtam,tök jól vagyok-vágódtam le a reggelizők közé.-Mondjátok,hogy nem Jake csinált rántottát megint.
-Én voltam-mosolygott Jess.
-Hál' Isten-könnyebbültem meg.
-Azért nem volt olyan rossz az enyém-jegyezte meg Jake.
-Áh,ugyan dehogy,mindenki jóízűen ette meg-vetettem oda.
-Ha ma egész nap negatív leszel,én elmenekülök a tengerpartra-vágott vissza.
-Ok.

-------------------Reggeli után-------------------

-Na,ki nyitja ki az ajtót,ugyanis csöngettek?-kérdezte Ash.
Mindenki rám nézett.
-Kapjátok be-tápászkodtam föl.

-------------------

-Tom? Te mi a szöszt keresel itt?-értetlenkedtem.
-Gyerekek,rohadt nagy gáz van,félrenéztem az időpontot,és nem jövő héten lesz a koncert,hanem most. pénteken,és ugye most van hétfő-jött be lihegve az ajtón.
Erre a válasza mindenkinek egy WTF? fej volt.
-Pakoljatok össze,most,az Istenért már-emelte fel a hangját.-És ti is jöttök,beugrotok egy másik zenekar helyére-utasította a BVB-s fiúkat is.

----------------------

-Egyel több ok,hogy veled menjek-súgtam Ronnie fülébe a szobámban pakolászva.
-Tudod,néha nagyon fárasztó tudsz lenni-nyomott puszit az arcomra.
-Na jó,de hát így szeretsz-mosolyogtam rá.
-Hát hogyne,imádom,hogy a csajom egy "hullámvasút"-nevetett.
-Cöh....-fordultam el tőle.-Ezért te cipeled a kocsiig a bőröndöm- jegyeztem meg győzedelmes vigyorral.
-Amúgy is azt kellett volna tennem,nem?
-De,de kimondva így jobban hangzott-dobáltam be az utolsó ruhadarabjaimat.-Londonban milyen idő van?
-Hát,esős?-kérdezett vissza.
-Ne mondd,úgy értettem,hideg vagy meleg?
-Fhaszom tudja-pakolgatta ő is a cuccait.
-Oké,akkor bedobok egy pulcsit a táskámba.

*Grace ruha*

 
-------------------

-Andy,gyere már- várakoztunk az említett személyre.
-Itt vagyok-rohant ki az ajtón lihegve.-Mehetünk.
-Kivételesen nem rám kellett várni-jelentettem ki diadalmasan.
-Ez egyszeri alkalom volt-nyomott puszit a homlokomra Andy.

Sziasztok!
Remélem tetszett a rész,nem nagyon volt ötletem,így viszonylag eseménymentes bejegyzést hoztam össze. Majd megpróbálom a következőt kevésbé unalmasra írni :D.
Puszi <3,
Lau

56. Ki szopta be jobban,én,vagy Juliett?!

*Előző részből*

-Ülj le-húzott ki egy széket.-Na most,az van,hogy vagy át kéne festeni a hajad,vagy Tom leüvölti az enyémet-mosolygott.
-Milyen színűre?-érdeklődtem.

*Grace szemszöge*

-Háááát,olyan lilásra-mondta ki kicsit félve.
Eleinte nem igazán tetszett az ötlet,de hát kell egy kis változatosság,úgyhogy:
-Oké,vágjunk bele-inkább magamnak,mint sem Corinak mondtam.
-Nem hittem,hogy ilyen fogékony vagy a témában,de így csak jobb-mosolygott.

*Egy hajfestéssel később*

-De király-csodáltam az újdonsült lila hajam.-Nagyon profi vagy-mosolyogtam rá.
-Köszönöm,van már gyakorlatom a dologban-mosolygott ő is.
-És,milyen ruha lesz rajtam?-kérdeztem Coritól.
-Mit szólsz ehhez?-kérdezte rámutatva egy nagyoon menő rucira.
-Ez elég kirívó darab-gondolkodtam el.-Jó lesz-jelentettem ki.
-Akkor kapd magadra-"vágta" hozzám. Na igen,az a darab nem arról volt híres,hogy eltakarja az embert:

Magamra vettem a ruhát,majd Cori kikente az elb*szott fejem,ami jelenleg úgy nézett ki,mint egy 60 éves öreg hapi segge.
-Így jó leszel-mondta megelégedve.
-Te aztán nagyon tudsz csajszi!-jelentettem ki magamat nézve a tükörben.
-Show time baby-üvöltötte be az ajtóban álló Ash.
-A helyzet az,hogy nem nagyon lesz show time,mert operatőr sincs-vakarta a tarkóját bosszúsan Tom.
-Te ugye csak sz*patsz?-nézett rá Ronnie.
-Nem sajna nem-válaszolt szomorúan Tom.-Mehettek haza gyerekek!
-Akkor induljunk-szólt be Jackey.

*Andy szemszöge*

Gondolkodtam,hogy Juliettet hívjam át,vagy én menjek,de a végén az utóbbinál döntöttem.

----------------------

-Szi...-kezdtem volna el mondani a magamét,de meghallottam a szenvedéllyel teli,ööö,nyögéseket...-meg akartam volna beszélni a dolgokat,hát,úgy tűnik,nem jött össze.-Te utolsó,senkiházi,ribanc-rángattam le Juliettről a pasast. A mondatot viszont a lánynak szántam.
-Andy,figyelj,beszéljünk...-kezdte volna el az alap szöveget.
-Kicsi csillag,beragadt a lemez-vágtam be magam mögött az ajtót.-Hm...tökéletes hely lesz a kocsma,ott le tudok nyugodni. Vagy fordítva...

*Néhány üveg whiskey,martini és egyéb fröccsel később*

-Gyerekek-veregettem meg valakinek a vállát. Mint később kiderült,egy szék volt.-Én úgy szeretlek titeket-öleltem át...a széket.-Mindig megértetek,és,jaj-csuklott el a hangom.
-Tesó,kicsit be vagy állva,jobb lenne ha hazamennél,elviszlek-ajánlotta fel valaki.
-Jaj,hát én úgy szeretlek téged-estem a nyakába.
-Jól van,én is,de menjünk-toloncolt ki az ajtón.

*Otthon*

-Megjöttünk-üvöltöttek be a srácok.
-Itt vagyok a nappaliban! Gyertek igyatok velem egy pohárkával testvéreim!-ordítottam ki.
-B*szki,mennyit löktél te le?-rohant be Grace.
-De cép barátosném van nékem-néztem végig rajta.-Nem akarsz egy szexi táncot járni Andy bácsinak?-húztam el a számat.
-Miután feldugtam a seggedbe egy szappant,talán megteszem-húzott fel.-Most pedig fürdünk egy kicsit-toloncolt fel az emeletre.
-De velem jössz te is-virítottam ki a fogaim.
-De k*rva büdös vagy,ember-fordult el tőlem.
-Naaa,ez most szíven ütött-fontam össze a karjaim a mellkasom előtt.
-Az lehet,de inkább a szívroham fog engem szíven ütni,ha meglátom Juliettet-bosszankodott.
-Honnan tudod,hogy megcsalt?-csodálkoztam.
-Most mondtad ki,te gyökér-nyitotta meg a hideg vizet,majd belökött ruhástól.
-Gyere csak ide-húztam be magammal.
-Úgy megverlek,ha józan leszel-mászott ki csurom vizesen.
-Jaj,ne legyél gonosz Andy bátyáddal,én mindig olyan jó voltam hozzád-néztem rá kiskutyaszemekkel.

*Grace szemszöge*

Miután végeztem Andy,vagyis az 5 éves szinten álló nagyra nőtt gyerek lefürdetésével,letoloncoltam az emeletről.
-Itt maradsz-löktem le a kanapéra.-Add csak ide a telefonod.
-De miért,nem adom,ellopod-görbítette le a száját.
-Csak játszom a candy chrush-sal,és szintet lépek neked-próbálkoztam.
-De imádlak-öleltem meg.
-Na,add ide-vettem ki a kezéből a telót.
"Gyere ide,beszélni szeretnék veled"-írtam egy sms-t Juliettnek. Nem sokkal később csengettek. Andy nyitott ajtót,mert én éppen a konyhában csináltam neki kakaót.
-Te mi a retkes retket keresel itt?-nézett rá idétlenül Andy.
-Hát,te írtál nekem-jött közelebb hozzá.
-Hát szervusz,édes,drága,egyetlen Juliettem-sétáltam ki a konyhából egy késsel.
-Na,azt most szépen leteszed,elég lesz a két kezed-jött ki Ronnie. Levágtam magam mögé a kést,és odaballagtam a ribanchoz. Feltekertem a haját a kezemre,és elkezdtem magam után húzni.
-Ööö,asszony,mi a szöszt csinálsz?-kérdezte Ronnie értetlenül.
-Kutyát sétáltatok-jelentetem ki indulatosan.-Gyere Blöki-rángattam magam után Juliettet. Ennyi kellett ahhoz,hogy a fiúk sírjanak a röhögéstől.
-Engedj el,te....
-Jól gondold meg,mit mondasz,egyelőre én vagyok a gazdi-vágtam közbe,majd belöktem a parkba a fák közé. De,azzal nem számoltam,hogy mikor sétálok át az úton,jön egy kocsi.
-Grace!!-üvöltött ki Ronnie.
-Mi a...-de nem tudtam befejezni,ugyan is az a kocsi nem éppen fékezett le.

*Ronnie szemszöge*

-Grace!!!-üvöltöttem,de már későn. A kocsi telibe találta,és két métert repült hátra.
-Valaki hívja már a mentőket!!!!-ordibáltam,miközben rohantam hozzá.-B*szki Garce,bírd ki egy kicsit!-kaptam fel.-Te ribanc,ha még egyszer bármelyikünk közelébe mész,nem csak ezt-kevertem le Juliettnek egyet-de még mást is kapsz.-Bár nem szoktam nőket verni,nagyon elegem van belőled.

*A kórházban*

-Doktor úr,mi a baja?-kérdeztem.
-Agyrázkódása van,de nem sokára fel fog ébredni. Kérem,még ne menjenek be hozzá!-válaszolt.
-Fasza....-morogtam.
-Nem lesz semmi baja,tesó-karolta át a vállamat C.C.

*Másnap a kórházban*

-Sziasztok-köszönt Grace,amikor beléptünk a kórterembe.
-Garcyyyyyy-futott oda Mandy az ágyához.
-Mandy, nem felejtettél el valamit?-kérdezte Tony.
-Gracyy, ez a tiéd-mosolygott és odaadott Gracenek egy dobozt.
-Köszönöm-nyomott egy puszit a kislány fejére.
-Nem éppenséggel így akartuk átadni-vakarta meg a fejét Tony.
-Így is tökéletes-nevetett Grace.
-Kinyitood?-kérdezte Mandy.
-Persze-vigyorgott.

Grace aji:

         ^                 ^           ^             ^                 ^                ^
      Aron            Ally      Grace      Ronnie        Mandy        Charlie


-Az első,ő lesz a kisfiatok,Aron. A kisbaba lesz Allyson. Az anyuka te vagy,az apuka meg Ronnie. Én is rajta vagyok,Charlie mellett-magyarázta komolyan.
-Ez nagyon aranyos tőled-mondta könnybe lábadt szemmel, és felemelte maga mellé a kislányt. Közben én is odabaktattam hozzájuk.
-Tőlem ezt kapjátok ajándékba-adott oda Tony egy borítékot. Kinyitotta ,és mintha megfagyott volna,úgy nézte a kezében lévő papírt.
-Úristen!-törölgette a könnyeit Grace.
-Köszönjük-mondtam.
Egy egyhetes utazás Krétára.
-Te mégis mit képzelsz magadról,hogy nélkülem téped meg Juliettet?-tépte fel az ajtót Jess.
-Neked is szia,és igen,köszönöm a kérdésedet,már sokkal jobban vagyok-mondta Grace gúnyosan.

*Egy héttel később,Grace szemszöge*
 
-Hoztam neked ruhát-dobott le a válláról egy táskát.

Grace ruha:



-Így jó leszek?-kérdeztem.
-Nagyon-jött be Ronnie vigyorogva.
-Akkor induljunk-jelentette ki Jess.


*Otthon*

Amint beértünk,levágódtam a kanapéra,és elkezdtem faggatózni.
-Mi történt Juliettel miután kib*sztam a parkba?-kérdeztem nőies megfogalmazással.
-Hát Andy leb*szta,mert miatta történt a baleseted-válaszolt Ash.
-Hála Isten'-nevettem.
-Grace,beszélnünk kéne...-szólt Ronnie.
-Ok,mondd.
-Öhm...négy szem közt szeretném inkább....
-Akkor menjünk fel-jelentettem ki.

*A szobában *

-Mit szerettél volna?-kérdeztem mosolyogva.
-Öhm...koncertünk lesz egy hét múlva Angliában,de nem szeretném ,hogy velem gyere,nehogy valami bajod essen, hiszen most jöttél ki a kórházból.
-Te most azt mondod,hogy nem tudok vigyázni magamra?-kérdeztem egy kicsit sértetten.
-Ne forgasd ki a szavam,csak féltelek.
-Mégis kitől?Azt hiszed,hogy emberevők a rajongóid?-gúnyolódtam.
-Figyelj,nem szeretnék veszekedni. Most jöttél ki a kórházból,nem várom,hogy megérts,de egy kicsit gondolkodj el rajta!-jelentette majd kiment.
-Hey,várj már!-szóltam utána.
Megtorpant,de nem nézett rám.
-Mennyi ideig nem leszel itt?-kérdeztem,de nem igazán akartam hallani a választ.
-1 hét.
-Tehát,akkor tisztázzuk,te most azt akarod,hogy egy hétig dekkoljak itt,mert úgy kevesebb rá az esély,hogy valami bajom lesz,tök logikus-a végét már inkább szarkazmusnak szántam.
-Nézd,neked pihenned kéne,nem pedig Angliában rohangálnod-vetette oda.
-De.... Ahj,Istenem,nem igaz,hogy nem értesz-vágtam be magam mögött az ajtót.


*Ronnie szemszöge*

-Remek,most megsértődött-vágódtam le,a kelleténél kicsit nagyobb lendülettel a kanapéra.
-Ne őt büntesd,nem tehet a heverő semmiről-telepedett mellém C.C.-Inkább mondd el,hogy mi a gond!
-Tudod,nem sokára koncertünk lesz,viszont nem szeretném,ha velem jönne Grace,ezt elmondtam neki,de nem értette meg,és így természetesen úgy jön le neki a dolog,hogy én vagyok a hibás-fogtam a fejem.
-Igazad van,de a barátnőd,nem teheted vele meg azt,hogy itt hagyod-mondta ki,de ezt nem akartam hallani,mert így még jobban lelkifurdalásom van.
-Tudom,de most az jó,ha elrángatom Angliába,és kiteszem bármilyen veszélynek,ahelyett,hogy pihenne?-kérdeztem"kifáradtan".
-Most kezdjünk el plusz kontra mínusz listákat csinálni?
-Ahjjjjj,megyek,beletömök a fejembe egy b*szott nagy fánkot,hátha akkor kitalálok valami normális megoldást-indultam ki a konyhába.
-Ez nem fog megoldani semmit,de,ha mondjuk beszélnél vele,talán meg tudnátok érteni egymást-tápászkodott fel ő is. Úgy tettem,mintha nem hallanám,pedig nagyon is hallottam. De inkább nem akartam...

Sziasztok!
MIvel már rész írás közben kezdtük a fejünket a falba verni,kénytelenek voltunk abba hagyni,ugyanis nem akarunk még elmegyógyintézetbe kerülni,értitek :d. Reméljük,tetszett,komi és feliratkozás kérhető dolog :)?
-Puszi <3,<3,
Lau és Eme